A kamatok és a földrajz mozgatja a befektetéseket

A közelmúltban valóságos rohamot indítottak a tőkéjüket befektetni vágyók egy bizonyos áruért: a forinthoz viszonyítva igen olcsóvá és vonzóvá váló euróért. Az árfolyamok kialakulásában az egyes gazdaságok teljesítményénél fontosabbak a kamatok és a földrajz, de az olaj és a dollár mozgása is sokat számít. Mindez a jelenleg sérthetetlennek tűnő forint árfolyamán is látszik, amit azonban a politika gyakorlatilag egy pillanat alatt visszaküldhet a 250-es szintre, ráadásul még a subprime hatásaival is számolni kell. A dollárról viszont mindenki mást gondol.

A devizapiaci befektetésnek két fő célja lehet: egyrészt fedezeti céllal a devizakockázatok csökkentése (például külkereskedelmi tevékenység esetén), másrészt az önmagában való befektetési cél.

A devizákkal mindig egymáshoz viszonyítva, devizapárokban kereskednek, hiszen az erősödés és gyengülés fogalma is relatív. A devizakereskedés alapja az egyes pénznemekhez köthető kamatok eltérő szintje ("carry trade"), így minden olyan devizapárban érdemes a vásárláson gondolkodni, ahol a másik deviza magas kamatfelárral kecsegtet.

Kockázat vs biztonság

A devizák keresettségét erősen befolyásolja a kereskedők kockázatvállalási hajlandósága, a magyar forint kockázatát az ország EU-tagsága és a kamatfelár teszi elviselhetővé - fogalmaz Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője. Ugyanez a helyzet a török lírával is, amelyet az igen magas kamat és az ország lassú, de kétségtelen EU-s törekvése véd jótékonyan. (Igaz, itt gyakran szólnak közbe belpolitikai események, ami ingadozóvá teszi az árfolyammozgást.) A forint helyzetét emellett nagyban segíti a kelet-európai régió kedvező összmegítélése is.

Az egyes devizák árfolyamára az adott ország gazdasági sajátságai másképp hatnak, így például, míg az olaj drágulása a behozatalra szoruló országokban az infláción keresztül inkább kedvezőtlen hatással van, addig a nyersanyaghordozókban gazdag országoknál éppen ellenkező előjelű a hatás. A norvég korona, a brazil reál vagy a kanadai dollár úgynevezett olajdeviza, amelyek éppen hogy profitálhatnak a nyersanyagok drágaságából, és bizonyosan a rubelnek sem tesz rosszat az óriási orosz olajexport.

A kockázatvállaló befektetők számára az izlandi koronában is van fantázia; a kétszázezres lakosságú országban ugyanis brutális, 15,5 százalékos alapkamat van érvényben. Igaz, az aprócska gazdaság szigorú hitelfeltételek mellett eladósodottsággal küzd, és a hitelválság alatt nagyban a spekulánsok prédájává vált, ami árfolyamemelkedésbe kényszerítette devizáját. Hasonló okok miatt érdeklődnek egyesek a mexikói pesó és az ausztrál dollár iránt - bár itt nyersanyagokban sincs hiány. Az ausztrál dollár 2001-ben kezdte diadalmenetét, az USA-dollárhoz viszonyítva akkori 0,5-ös átváltási arány napjainkban 0,9 körül van, egy kisebb korrekciót követően 0,95-ről.

Megint a dollár és az olaj

Az euró, a brit font, a svájci frank, a svéd és a norvég korona viszonylag jól teljesítenek majd az USA-dollárhoz képest az olajárak emelkedése közben is - idézi a Barclays Capital vezető stratégáját, David Woo-t a Bloomberg. Mindezt a viszonylag fejlett energiagazdálkodás, az olajországokba irányuló jelentős export és az inflációval kapcsolatos éberség indokolja.

Az olaj jelentősége ebben a kérdésben azért sem megkerülhető, mert a dollár gyengülésével összefüggő magas olajárak tovább szélesítik az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát, a többi központi bankot pedig a kamatok magasan tartására ösztökéli - ami viszont a dollár további gyengülését okozza. A dollár gyengülése pedig erősít más devizákat, elsősorban az eurót. Mások viszont úgy vélik, a magas energiaköltségek miatt az euró már nem erősödhet sokat a dollárral szemben. A dollárral kapcsolatban viszont igen nehéz a jövőbe látni, az elemzői vélekedések erősen megoszlanak, az euró/dollár-árfolyam is beállt a kivárást tükrözve. Többen már tavaly azt jósolták, hogy idén végre elindul fölfelé a zöldhasú árfolyama - ez azonban egyelőre késik. Kolba Miklós, az ING Bank devizakereskedője gyengülő trendet vár, míg a Solar Capitalnál már markáns erősödést várnak a második félévben.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza tovább rontotta a dollárra és az amerikai gazdaságra adott, eddig is igen vérszegény prognózisait, tényként számolva az idei amerikai recesszióval. Az EIU elemzői fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az amerikai gazdaság idén mindössze 0,8 százalékkal bővül, de a 2009-es amerikai GDP-reálnövekedési jóslatukat az eddigi - korábbról már szintén rontott - 1,4 százalékról 1,1 százalékra süllyesztették tovább. Az EIU az amerikai növekedési jóslat rontásával összefüggésben gyengítette dollárárfolyam-prognózisát is: az új előrejelzés az euró idei átlagos dollárárfolyamát 1,55-re módosította a korábbi jelentésben szereplő 1,54-ről, 2009-re pedig 1,50 dolláros éves átlagárfolyamot valószínűsít az eddig várt 1,48 helyett.

A dollár/forint-árfolyam alakulása (forrás: TDCfinancial)

Megosztott feltörekvők

A feltörekvő országok devizái zömükben beálltak egy erősödő trendre, ám attól függően, hogy a dollár merre veszi az irányt a közeljövőben, eltérően reagálhatnak. Az indiai rúpia például idén máris veszteségben áll az USA-dollárral szemben, elsősorban az energiaáraknak való nagyobb kiszolgáltatottsága révén, és a zöldhasú további erősödése is ilyen nyomás alatt tarthatja. Dél-Korea és a Fülöp-szigetek is a magas energia- és élelmiszeráraktól szenved, így náluk sem várható a deviza erősödése.

Az európai devizák, például a cseh és a lengyel valószínűleg inkább az euró trendjét követik majd, míg az ázsiai és dél-amerikai devizák inkább a dollárét. A forint régiós társai az erősödő kockázatvállalási hajlandóság hatására jelenleg is többéves csúcsok közelében tartózkodnak. Ha a zöldhasú erősödik az euróval szemben, akkor tehát a kínai és az orosz pénz is felülteljesíthet az euróval szemben. Az ázsiai devizák nagy átlagban most is jobban állnak a dollárnál, mivel többnyire alulértékeltek, folyó mérlegük többletes, a költségvetési kiadások pedig még viszonylag szerény szintet képviselnek.

"Sérthetetlen" forint

A magyar gazdasági adatok egyáltalán nem támasztják alá a forint jelenlegi erejét, ezt kizárólag a magas kamatfelár indokolja - írta le az [origo]-nak az aktuális helyzetet Kolba Miklós, az ING Bank devizakereskedője. A forint egyelőre sérthetetlennek tűnik, a túlzott optimizmust azonban kisebb negatív hírek is letörhetik, ami pillanatok alatt visszalökheti a 250-es szintre az euró/forint-árfolyamot. Egy lehetséges őszi kamatcsökkentés ennél is tovább csökkentheti a forint erejét, de az addigi időszakot nehéz megjósolni, a kereskedő kisebb korrekciókat vár addig.

Hosszabb távon a magyar deviza erősödésére számítanak a Hamiltonnál, amit a forint régión belüli alulértékeltsége, a kedvező nemzetközi hangulat, valamint az indokol, hogy a magyar gazdaság a várakozások szerint lassacskán túllendül a mélyponton, miközben a költségvetés helyzete is konszolidálódni látszik.

Újabb gubanc a részvénypiacon

A hitelválság átmenetileg elbizonytalanítja ugyan a kereskedőket, de ezt többnyire nem várják tartós tendenciának. A subprime alatt a devizapiacra háruló nagy nyomás mára nagyjából levonult, ám a hitelválság még nem ért véget, és egyesek szerint a nemzetközi részvénypiacokon újabb bajokat idézhet elő.

Ezt a vélekedést erősítheti, hogy a DAX és Dow Jones történelmi csúcs közelében tartózkodik, márpedig a hitelválság összes következménye még mindig nem került napvilágra. Abban az esetben, ha a részvénypiacon pánik törne ki, az egyértelműen újabb eladásokhoz, így árfolyamcsökkenéshez vezetne a feltörekvő devizáknál.