Újabb 0,25 százalékpontos kamatemelés

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 8 százalékról 8,25 százalékra emelte az irányadó kamatot a magyar jegybank monetáris tanácsa keddtől. Egy hónappal korábban 50 bázispontos emelést hajtott végre a jegybank. A tanács mai kamatdöntő ülésén a 25 bázispontos szigorítás mellett a tartásról is voksoltak a jegybankárok, de - ahogy Simor András MNB-elnök fogalmazott - "biztos többséggel" szavazta meg a tanács az emelést.

A monetáris tanács ülésén biztos többség szavazott a 25 bázispontos kamatemelésre, a másik javaslat kamattartásra vonatkozott - közölte Simor András a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A jegybank elnöke hozzátette, mivel az MNB inflációs célja 2009-re a 3 százalékhoz közeli, és a februári előrejelzés 3,6 százalékot mutat, a tanács nem várhat sokáig, mivel a monetáris politika 5-8 negyedév alatt képes hatni.

A mostani döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. Amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a Monetáris Tanács a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket - hozták nyilvánosságra.

Továbbra is érvényesülnek a nemzetközi inflációs hatások és a korábban gyorsabb lefutású költségsokkok az egy hónappal ezelőtt vártnál jobban elhúzódónak tűnnek - fogalmazott az elnök. A jegybank megítélése szerint a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák kissé csillapodtak ugyan, de végleges nyugvópontról nem lehet beszélni.

A korábbi kamatcsökkentési várakozások mind az USA-ban, mind pedig Európában kiárazódni látszanak, az infláció csökkenése a korábban várthoz képest lassult. Így a jövő évi inflációs célkitűzés elérését továbbra is kockázatok övezik. A nemzetközi piaci kondíciókban nem következett be jelentős változás, a kockázati prémium valamelyes csökkenésétől eltekintve.

A belföldi információk oldaláról az infláción belül a feldolgozott élelmiszerek árának valamelyes csökkenése, illetve a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ezt némiképp ellensúlyozó drágulása gyakorolja a legjelentősebb hatást. A béralkalmazkodás is lassú, a legutóbbi adatok - az egyedi hatásoktól megtisztítva is - meghaladják a várakozásokat.

Nem látszódnak tehát beigazolódni a korábban várt gyorsabb dezinflációt valószínűsítő pozitív várakozások, így a monetáris tanács a rendelkezésére álló információk alapján szükségesnek tartotta a szigorítást, és amennyiben az inflációs cél elérése úgy kívánja, a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket.

A kamatemelést a tanács tagjainak elmúlt hetekben megjelent nyilatkozatai már előkészítették, de a legerősebb érv feltehetően a versenyszféra rendszeres bérkiáramlásának februári 10,4 százalékra gyorsulása lehetett, amely az előző hónapok csökkenő trendjét törte meg - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az [origo]-val.

Magyar és külföldi érvek alapján döntött ma a jegybank - mondta el az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A forintpiac enyhe erősödéssel reagált a döntésre, változatlan hozamok mellett - fűzte hozzá.

A márciusi ülésről kiadott jegyzőkönyv azt mutatta, hogy az akkori 50 bázispontos emelést nem egy egyszeri szigorításnak szánták, hanem inkább a ciklus első lépésének. Az elmúlt időszak során jelentősen erősödő forint miatt most nem volt szükség ennyire hangsúlyos lépésre.

A deviza erősödése ellenére azonban továbbra is megmaradtak az inflációs kockázatok, a középtávú, három százalékos cél teljesíthetősége 2009-re meglehetősen kétséges. A februári, vártnál jóval magasabb növekedést mutató béradat csak tovább növelte a kockázatokat, ráadásul a szám cáfolni látszik számos ez idáig gyakran hangoztatott jegybanki feltevést is.

A gazdasági lassulás, csökkenő kereslet ellenére a vállalatok a magasabb inflációs várakozások miatt, úgy tűnik mégis komolyabb béremeléseket hajtottak végre, erre pedig reagálnia kellett az MNB-nek. A mostani 25 bázispontos emelés azt is mutatta, hogy az árfolyam ingadozási sávjának eltörlésével ténylegesen nőtt a mozgástér, hiszen nem kell attól tartani, hogy az esetleg 250-es szint alá néző euróárfolyam a sáv erős szélének ütközne. A gazdasági lassulás melletti kamatemelés egyébként egyáltalán nem kirívó eset, számos fejlődő piaci jegybank kényszerült ilyen döntésre az elmúlt hónapok során.