Kamatemelés az inflációs célokért

Az elemzők többsége szerint hétfőn újra kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank és ezt az idén még egy kamatemelés követheti - derül ki a Reuters havi körkérdéséből. A múlt havi kamatemelés az elemzők szerint még nem volt elegendő ahhoz, hogy elérhető legyen az inflációs cél 2009-ben. A szakemberek jóval alacsonyabb gazdasági növekedést és magasabb államháztartási hiányt prognosztizálnak jövőre, mint a kormány friss konvergenciajelentése.

A körkérdésben szereplő 25 elemző közül 14 szerint negyed százalékponttal 8,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a monetáris tanács. Két elemző szerint inkább fél százalékos emelésre lehet számítani, kilenc elemző szerint pedig hétfőn marad 8 százalék az alapkamat.

A márciusi emelés 50 bázispontos mértéke a legtöbb elemzőt meglepte, de előtte egyöntetűbben jeleztek előre azonnali monetáris szigorítást a piaci szereplők, mint most.

A megosztottságot az is tükrözi, hogy a budapesti devizakereskedők és állampapírkereskedők közt szerdán végzett két másik körkérdés egymással ellenkező eredményt hozott. A devizakereskedők, akik hagyományosan erős kapcsolatot feltételeznek a forintárfolyam alakulása és a jegybanki kamatdöntések között, többségükben az alapkamat szinten maradására számítanak. A kamatok által befolyásolt pénzügyi termékekkel kereskedő állampapírosok döntő többsége viszont negyed százalékpontos kamatemelést jelzett előre.

A szinten tartás mellett elhangzott egyik legfontosabb érv - főként a devizakereskedők körében - az volt, hogy a forint megerősödött, a hazai és nemzetközi piacok legalább ideiglenesen megnyugodtak az év eleji ideges hangulat és árzuhanások után.

Erősítenie kell az MNB-nek a hitelességét

Az elemzők és állampapírkereskedők ugyanakkor tipikusan azzal érveltek, hogy az inflációs kockázatok nem mérséklődtek és az MNB-nek továbbra is erősítenie kell hitelességét, hogy féken tarthassa az inflációs várakozásokat. Volt olyan vélemény is, hogy hétfőn azért maradhat változatlan a kamat, mert a Monetáris Tanács inkább májusra időzítené a következő emelést, amikor megjelenik a bank negyedéves inflációs jelentése.

Gazdasági adatok:	2008 eleje	2008	2009
GDP növekedés (százalék)	1,35 (I. negyedév)	2,1	3,02
Államháztartás hiánya (GDP százalékában)	-	4	3,8
Infláció (százalék)	-	6,12	3,75
Forint/euró	252,63 (május vége)	255,18 (év vége)	256,59 (év vége)
Kamatláb (százalék, 10 éves lejárat)	7,83 (április vége)	7,29 (év vége)	6,63 (év vége)
forrás: Reuters (az adatfelvétel 2008. április 21-23. között történt)

A JP Morgan londoni elemzője, Szentiványi Nóra, aki áprilisra és májusra is 25 bázispontos kamatemlést prognosztizált, arra számít, hogy az MNB közgazdászai inflációs előrejelzéseik további emelésére kényszerülnek.

"Az emelkedő energiaárak és a magasabb (februári) bérnövekedés okozta meglepetés után, az MNB várhatóan feljebb viszi inflációs előrejelzéseit a jövő havi inflációs jelentésben" - írta az elemző a múlt heti budapesti látogatását összegző feljegyzésben.

Kissé pesszimistábbak az elemzők a jegybanknál

Az elemzők konszenzusa a 2009 évi átlaginflációra az áprilisi felmérésben nem emelkedett tovább, változatlanul 3,8 százalék, de ez az MNB februárban megemelt 3,6 százalékos előrejelzése felett van és még inkább meghaladja az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját. Az éves infláció egyébként az elemzői konszenzus szerint a márciusi 6,7 százalékról áprilisban 6,6 százalékra csökkenhet, decemberre 4,8, a jövő év utolsó hónapjára pedig 3,4 százalékra.

A hosszabbtávú kamatkonszenzusokból látszik az is, hogy az elemzők már nem egyszerűen átmeneti kamatemelkedésre, hanem a kamatpálya felfelé tolódására, azaz a hitelköltség tartós emelkedésére számítanak. A 2008 végére vonatkozó alapkamatkonszenzus 63, a jövő év végi 50 bázisponttal emelkedett: az alapkamat ez év végén 8,0-8,25, a jövő év végén 7 százalék lehet.

Ebből az is látszik, hogy a konszenzus szerint még idén visszatérhet az MNB a kamatcsökkentési ciklusba (bár vannak olyan elemzők, akik szerint az első kamatvágás 2009-ig várat majd magára). Az elemzői konszenzus szerint egyébként az alapkamat 8,5 százaléknál éri el a csúcsot a jelenlegi kamatemelési ciklusban (ez pont fél százalékkal magasabb, mint az egy hónapja várt csúcs).

A kormányválság még nem ijesztette meg a piacot

Az áprilisi felmérésben is folyatódott az a trend, hogy az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági növekedést jósolnak, de ezúttal csak az idei növekedésre vonatkozó prognózis csökkent, kéttized százalékponttal 2 százalékra.

Jövőre az elemzői konszenzus szerint az ideinél valamivel gyorsabb, három százalék lehet a gazdaság növekedése. Ez jóval lassabb ütem, mint a szerdán a kormány új konvergenciajelentésében elfogadott 3,9 százalék, amelyet a novemberi jelentés 4 százalékos előrejelzéséről módosítottak lefelé.

Az államháztartási hiány prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők.

A konszenzus erre az évre a GDP 4 százaléka, a kormányzati előirányzatnak megfelelően. Jövőre 3,7 százalék lehet a deficit az elemzők szerint. Ez magasabb, mint a 3,2 százalékos előirányzat, de a konszenzus a kormányválság előtti utolsó felméréshez képest csak tíz bázisponttal emelkedett.