Szükség apasztja a fővárosi cégvagyont

Gyakran képezi vita tárgyát, hogy miként is kellene bánni az önkormányzati tulajdonú vagyonnal. A gazdasági környezet változása még a Budapest nagyságú városokat is érzékenyen érinti, amely egyebek mellett cégvagyona értékesítésével igyekszik kezelni anyagi nehézségeit. A magyar főváros így lemond ugyan egy rendszeres, nagyjából kiszámítható éves jövedelemről, cserébe egyszeri nagyobb bevételhez jut, ami költségvetése fenntartásához nemigen helyettesíthető hozzájárulást jelent.

A leggazdagabb magyar város, Budapest esetében sokan beszélnek hibás gazdaságpolitikáról, de nem árt tudni, hogy a főváros a jövedelmek újraelosztásában igencsak kedvezőtlen helyzetben van, az állam ugyanis jókora elvonással illeti a szegényebb térségek javára. Ezért gyakran kényszerül eladásokkal egyszeri, nagyobb bevételek előteremtésére - sokszor vélhetően a városvezetés meggyőződése ellenére is.

Majd két tucatnyi gazdasági és közhasznú társaság tartozik még a budapesti önkormányzat érdekeltségébe, pontosabban annak Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztályának ügykörébe. Az önkormányzat a forgalomképes vagyon kezelésére kizárólagos joggal a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t (BFVK) bízta meg. A cégek között változatos profilú vállalkozásokat találunk, a víz- és csatornázási művektől a Vidám Parkon át az illemhely-üzemeltetőig és az "urbanisztikai kutató központig". Budapest részesedése ezekben a társaságokban eltérő, de zömmel 100 százalékos tulajdonos.

Vélemények szerint idén is több tízmilliárd forint hiányt kell cégeladásokkal fedeznie az önkormányzatnak. Márpedig ehhez meg is vannak az elvileg jól piacosítható cégek, így például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Budapesti Erőmű, a Főtáv vagy az Észak Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt. olyan társaságok, amelyekben a befektetők is láthatnak fantáziát. A Közgyűlés döntése alapján a Főgáz-részvényeket 2009 első felében értékesíthetik, amihez privatizációs tanácsadót is alkalmaznak - egyelőre nem tudni, mennyiért.

Túladtak a blue chipeken

A főváros tavaly igen aktívnak mutatkozott tőzsdei részvénycsomagjai értékesítésében - amit a közgyűlési ellenzék meglehetős kritikával illetett. Az év második felében 13,664 milliárd forint bevételt ért el tőzsdei portfoliójának eladásából, amin kétmilliárd forint árfolyamnyereséget könyvelhetett el. A tőzsdei társaságok részvényeit a börzén értékesítették befektetési szolgáltató segítségével, ezek között a Matáv, az OTP, a Richter, a Mol, az Egis, az Émász, a TVK, a Rába és az Állami Nyomda részvényei voltak.

Budapest tulajdonában egy magánbefektetői szemmel jókora, az 1,6 milliós lélekszámú városhoz, és annak éves szinten közel 500 milliárd forintos összbevételéhez viszonyítva azonban nem túl nagy részvénycsomag van. Ez után tavaly 6,6 milliárd forintos osztalék- illetve hozambevétele származott Budapestnek, az azt megelőző évben pedig közel 4,6 milliárd forint.

A BFVK kezelésében lévő üzleti célú és stratégiai portfolióállományban 37 társaság részvényei találhatóak meg, összességében jócskán 2 milliárd forint fölötti fővárosi érdekeltséggel. A legnagyobb névértékű részesedéssel a főváros a Budapesti Erőmű Rt.-ben (563 millió forint), a Nagybani Piac Rt.-ben (498 millió forint) és a Budapesti Vegyiművek Rt.-ben (197 millió forint) rendelkezik.

Az Elmű ára 8 év alatt folyt volna be

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a Fővárosi Közgyűlés tavaly november 29-i közgyűlési határozatában foglalt rendelkezései és meghatalmazása alapján meghívásos pályázatot írt ki az önkormányzat tulajdonában lévő 640 122, egyenként 10 000 forint névértékű törzsrészvényből álló, összesen 10,54 százalék szavazatot megtestesítő Elmű Nyrt. részvénycsomag megvásárlására. Idén januárjában az MVM Zrt. a teljes csomagra részvényenként a minimálárnál 20 százalékkal magasabb értéken, azaz 30 ezer forint vételáron tett nyertes ajánlatot. A főváros az Elmű Nyrt. részvények értékesítésével így 19,2 milliárd forint bevételhez jutott, ami 3,2 milliárd forint többletet jelent a minimáláron történő értékesítéshez képest - mondta az [origo]-nak Kovács Mátyás, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szóvivője.

Forrás: [origo]

Az ügylet értékét azonban jobban meg lehet becsülni, ha azt is figyelembe vesszük, hogy csupán az Elmű tavalyi teljesítménye nyomán közel 2,5 milliárd forint nyereség gazdagította a fővárosi költségvetést. Mindez azt jelenti, hogy a részvénycsomagot - nem számítva a valószínűsíthető haszonnövekedést - annak nem egészen 8 évi hozamáért adták el.

A tőzsdén jegyzett társaságok kivételével minden évben független vagyonértékelő határozza meg az egyes vagyonelemek értékét, amely egyben a minimális árat jelenti az értékesítés során. Tavaly év végén ez alapján a - közüzemi cégeket és az ingatlanokat nem számítva - 4,9 milliárd forint értékű vagyont kezelt a BFVK. A stratégiai portfolió elemeinek eladásához a Fővárosi Közgyűlés döntése kell. Ebbe a csoportba tartozik többek között maga a BFVK, a Hungexpo, a Rév 8. Zrt., és a Városdekor Kft. fővárosi részesedése, valamint az Europlakát és a Budapesti Nagybani Piac is. Az üzleti célú portfolióban 32 olyan társaság tartozik, amelyben a fővárosnak csak nagyon csekély tulajdoni hányada van. Ezek közül az adható el, amelynek vételára meghaladja a vagyonértékelő által meghatározott minimális üzleti értéket, de szintén a minimálár felett adhatók el például a Budapesti Erőmű Zrt. üzletrészei is. A BFVK az ingatlaneladásokat a Fővárosi Önkormányzat Gazdasági Bizottságának egyedi megbízása alapján végzi.

Szavaznak a vagyonkimutatásról

Az önkormányzati törvény értelmében az éves zárszámadás mellékleteként évente el kell készíteni a vagyonkimutatást, amit az új vagyonrendelet szerint a Fővárosi Közgyűlés az éves beszámolóhoz csatolva határozattal fogadja el. A közgyűlés ennek megfelelően tárgyalja a beszámolót és hoz határozatot a 2007. évi vagyonkimutatásról, amelyben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló összes vagyonelem szerepel.

Új vagyonelemek megszerzése most nem téma a fővárosi önkormányzatnál. A főváros bizonyos ingatlanok esetében élhet elővásárlási jogával, amihez szintén testületi felhatalmazás szükséges, nagyarányú, befektetési célú vásárlásokról azonban jelenleg nincsen szó.