Az erőművi privatizáció alatt kötött, olykor a 2010-es évek közepéig szóló szerződések egyfajta profitgaranciákat is tartalmaznak az erőművek számára, ezért az Európai Bizottság (EB) bújtatott állami támogatás gyanújával vizsgálja a megállapodásokat, immár évek óta. A htm-ek felbontására utaló EB-állásfoglalást több piaci szereplő is megerősítette a lapnak, a MEH azonban nem, pedig Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek vezérigazgató-helyettese is azt mondta, hogy ezt a Magyar Energia Hivatal jelentette be egy konferencián.
Az MVM - számítva a felszólításra - az erőművek egy részével már új megegyezéseket kötött. A korábbi véleményekkel ellentétben a szerződés idő előtti felbontás fejében egyik erőmű sem kapott kártérítést. Az új, titkos szerződések az érdekelt felek szerint abszolút EU-kompatibilisek, mert csak ötéves futamidejűek, a piaci áraknál pedig állítólag alacsonyabb tarifákat fixálnak.
Az atomerőművel március végén életbe is lépett az új megállapodás, a többi megkötöttet pedig feltehetőleg jövő év elején hatályosítják. Ha tehát az EU az új szerződések "elődeit" megszünteti, semmi gond: életbe lép az új. Bár az EU a friss szerződéseket is megvizsgálhatja, de csak egy újabb menetben, ami szintén több év.
Korábban sokan úgy gondolták, hogy a felbontott szerződések miatt az erőművek összességében akár több százmilliárd forintos kártérítési igénnyel lépnek majd föl. A lap információi szerint viszont az EU-nál nemhogy az erőműveknek való fizetést, hanem a "nulla megoldást" támogatták. Brüsszel az általa kiszámított "burkolt állami támogatás" visszafizetésére kötelezheti majd az erőműveket. Az így kialakuló tartozások és az esetleg bíróságon megítélt és behajtott követelések összevetéséből a büdzsé még akár nyerhet is.