Csökkent az EU államháztartási hiánya

Az összes EU-tagállam összesített államháztartási hiánya tavaly az össz-GDP 0,9 százalékára apadt a 2006-os 1,4 százalékról. 2005-ben 2,5 százalékos volt a hiány. Magyarország a maga 5,5 százalékos mutatójával 2007-ben továbbra is listavezető volt.

Magyarország hiánya a pénteken megjelent EU-összesítés szerint 5,5 százalékra csökkent a 2006-os 9,2 százalékról. Ezzel tavaly is listavezető volt az EU-ban, csakúgy, mint 2006-ban. A 2005-ös hiánya 7,8 százalék volt.

Tavaly az össz-GDP 0,6 százalékára csökkent az euróövezeti országok összes államháztartási hiánya a 2006-os 1,3 százalékról, jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken. 2005-ben 2,5 százalékos volt a hiány.

A legföljebb 3 százalékos EU-beli korlátot túllépők között a második helyen Nagy-Britannia váltotta fel Portugáliát: a brit hiány tavaly 2,9 százalékra nőtt a 2006-os 2,6 százalékról. A harmadik helyezett Görögország volt, 2,8 százalékkal a 2006-os 2,6 százalék után.

A környező országok közül Csehország hiánya a GDP 1,6 százalékára csökkent a 2006-os 2,7 százalékról és a 2005-ös 3,6 százalékról. Szlovákiáé 2,2 százalékra javult a 2006-os 3,6 százalékról és a 2005-ös 2,8 százalékról. Lengyelországé 2,0 százalékra apadt a 2006-os 3,8 százalékról és 2005-ös 4,3 százalékról. Romániáé ellenben 2,5 százalékra nőtt a 2006-os 2,2 százalékról és a 2005-ös 1,2 százalékról. Ausztriáé 0,5 százalékra fogyott a 2006-os és a 2005-ös 1,5-1,5 százalékról. Szlovéniáé 0,1 százalékra csökkent 1,2 százalékról, illetve 1,5 százalékról.

Tizenegy tagállamnak többlete volt tavaly, 2006-ban tíznek volt többlete. Tavaly a legnagyobb Finnország államháztartási többlete volt: 5,3 százalékra nőtt a többlet a 2006-os 4,1 százalékról. A második helyezett Dánia államháztartási többlete 4,4 százalékra fogyatkozott a 2006-os 4,8 százalékról, amellyel akkor első helyezett volt az EU-ban. További 14 országban volt a hiány a hiány az előírt 3 százalék alatt, 2006-ban tizenketten értek el 3 százalék alatti hiányt.

A magyar közadósság tavaly a GDP 66,0 százalékát tette ki - az arány nagyságában ezzel a negyedik helyezett volt az EU-ban - a 2006-os 65,6 százalék és a 2005-ös 61,6 százalék után, az EU statisztikai hivatala szerint. Az EU-beli alapszabály legföljebb 60 százalék.

A legkisebb arányú közadósság tekintetében Észtország tavaly tartotta, sőt, erősítette legjobb helyezését: közadóssága a GDP 3,4 százalékának felelt meg a 2006-os 4,2 százalék után. Sorrendben utána változatlanul Luxemburg volt 6,8 százalékos aránnyal a 2006-os 6,6 százalék után, majd szintén változatlanul Lettország következett 9,7 százalékkal a 2006-os 10,7 százalék után. A negyedik legjobb Romániáé 13,0 százalékra nőtt 12,4 százalékról, de továbbra is kevesebb volt a 2005-ös 15,8 százaléknál.

A legnagyobb arányú közadóssága tavaly is Olaszországnak volt, 104,0 százalékra csökkent a 2006-os 106,5 százalékról. Sorrendben utána Görögországé 94,5 százalékra fogyatkozott 95,3 százalékról, Belgiumé 84,9 százalékra 88,2 százalékról, és az ötödik helyezett Németországé 65,0 százalékra 67,6 százalékról.