Kovács László az európai banktitok ellen

Vágólapra másolva!
Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa - korábbi mnagyar külügyminiszter - bízik abban, hogy a külföldi bankokban tartott betétek forrásadójának beütemezett emelkedésével néhány éven belül megszűnhet a banktitok az EU összes tagországában. Távoli adóparadicsomokkal is folynak már tárgyalások.
Vágólapra másolva!

Kovács László adóügyi biztos osztrák lapoknak adott - a Die Presse és a Der Standard pénteki számában megjelent - nyilatkozatában elmondta azt is, hogy a német-liechtensteini adókonfliktus hatására korábban, az év vége helyett már most májusban a bizottság elé tárja azt a szakértői jelentést, amely az új kamatadó-irányelvet taglalja.

A jelenleg érvényben lévő, a 2005 és 2011 közötti időszakot felölelő irányelv alapján működő rendszerben három EU-tagország, Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételezett helyet alkudott ki magának. Nem szolgáltatnak ki adatokat a külföldi ügyfelek náluk lekötött bankbetétjeiről, cserébe megadóztatják őket: a kamatjövedelem után fizetendő forrásadó jelenleg 15 százalékos, ennek háromnegyed részét a három ország átutalja azoknak az EU-s társállamoknak, ahonnan a betétesek származnak. A külföldiek lekötéseire kirótt forrásadó kulcsa idén júliustól 20 százalékra, majd 2011 júliusától 35 százalékra nő.

Az EU-biztos úgy véli, a közbülső kulcs talán még elfogadható az érintettek számára, ám a 35 százalékos szint - józan ésszel mérlegelve - már nem fogja megérni. "Biztosra veszem, hogy akkor mindhárom ország komolyan elgondolkodik majd azon, érdemes-e fenntartania a banktitok intézményét" - mondta a nyilatkozatban. Utalt arra, hogy Belgiumból máris kedvező jelzések érkeznek.

Ausztriában a hazai ügyfelek 25 százalékos adót fizetnek a kamathozamok után. Ha az osztrák pénzügyi kormányzat a banktitok megőrzése mellett dönt, 2011 júliusától a hazai ügyfelek számára is 35 százalékra kell emelnie az adókulcsot, mert különben az EU-állampolgárok megkülönböztetése miatt bizottsági eljárást kockáztat.

Kovács László szerint az emelés biztosra vehetően tiltakozást és ellenkezést váltana ki a hazai ügyfelekből. Ha ellenben Ausztria kész lenne elfogadni a fejlett országokat tömörítő OECD normáit, és a jövőben azok alapján kiszolgáltatni a banki adatokat, akkor saját hatáskörben határozhatna a kamathozamokat terhelő adószintről - vagyis nem kényszerülne emelésre.

Az adóirányelv megreformálásához a 27 uniós tagország egyhangú szavazata szükséges. Ausztria egyelőre vonakodik beadni a derekát, álláspontja szerint legalábbis mindaddig, amíg az olyan unión kívüli országok, mint Svájc és Liechtenstein kitartanak a banktitok mellett. Ha azonban Belgium és Luxemburg úgy határoz, hogy csatlakozik az új irányelvhez, Ausztria egyedül maradhat az EU-ban, ami a biztos szerint növelheti a rá nehezedő nyomást.

Kovács László célzott arra is, hogy az új irányelv - szemben az eddigivel - az alapítványokban és befektetési alapokban elhelyezett megtakarításokra is vonatkozik majd. Bizakodva szólt arról is, hogy sikerül együttműködési megállapodásra jutni olyan, Európán kívüli "adóoázisokkal", mint Hongkong és Makaó.