JP Morgan: jövőre már kamatcsökkentés

Hitelességjavító célú volt az MNB kamatemelése, de a belső makrohelyzet jövőre már pénzügypolitikai enyhítést valószínűsít - áll a JP Morgan térségi elemzésében.

A vezető londoni befektetési ház londoni befektetési részlege által összeállított időszaki közép- és kelet-európai helyzetértékelések legutóbbi kiadása szerint az MNB hitelességének nem tett jót az inflációs célok ismétlődő túllépése. A ház szerint ezért a héten bejelentett fél százalékpontos kamatemelés - 8,00 százalékra - a forint alátámasztása mellett elsősorban hitelességjavító célú volt.

Mivel azonban a magyarországi kamatszint most már jelentősen a térségbeli társállamoké felett van, a forint kötött árfolyamsávját eltörölték, és a belső kereslet továbbra is "viszonylag gyenge", a JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2009 első negyedében folytatódik a kamatcsökkentési ciklus.

Kopits György, az MNB Monetáris Tanácsának tagja éppen a csütörtöki Financial Timesban közölt levelében írta, hogy az euróövezeti jegybank is helyes módon járt el, amikor szigorító alapállást vett fel, ám a pénzügypolitikai szigorítás mellett még erősebb érvek szólnak a felzárkózó gazdaságokban, amelyekben a jegybankoknak - különösen az inflációkövető politikát folytatóknak - keményen kell dolgozniuk "a törékeny hitelesség felépítéséért vagy megtartásáért". Fokozott éberség szükséges az olyan országok jegybankjai esetében, mint Csehország vagy Magyarország, amelyekben a külföldi ársokkokhoz hazai ársokkok járulnak, áfa- és hatóságiár-kiigazítások miatt, írta Kopits György.

A kamatemelésről hozott hétfői döntés - és a koalíciós válság - előtt mindazonáltal a londoni elemzői közösség teljesen megosztott volt abban a kérdésben, hogy lesz-e szigorítás, és abban is, hogy a pénzügypolitika a későbbiekben egyáltalán merre veszi az irányt.

A hétfőre adott előrejelzések változatlan kamatszint és agresszív kamatemelés között mozogtak, a távlati prognózisok között pedig 1,00 százalékpontos éven belüli kamatemelési jóslat és ugyanilyen mértékű kamatcsökkentési előrejelzés egyaránt forgalomban volt a Cityben.

A Merrill Lynch londoni befektetési részlegének elemzői például úgy fogalmaztak, hogy a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a magyar gazdaságnak szüksége van", mivel a magyar gazdaság "nagy baja" a növekedés, nem az infláció. A BNP Paribas előzetes véleménye az volt, hogy az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi indoka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út lenne a teljes körű recesszióhoz".

A hét eleji kamatdöntés után mindazonáltal még az agresszív csökkentés mellett érvelő londoni elemzők is meredeken emelték kamatszint-előrejelzésüket.

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlege például a Monetáris Tanács ülése után kiadott elemzésében azt írta: a megnövekedett globális bizonytalanság, valamint az inflációs várakozással és a bérekkel kapcsolatos, "kevésbé egyértelmű" magyarországi gazdasági jelzések miatt az MNB a korábban vártnál "lényegesen óvatosabb". A UBS londoni elemzői ezért az eddigi 5,75 százalékról 7,25 százalékra emelték a 2008 végére, és szintén 5,75 százalékról 6,25 százalékra a 2009 végére szóló kamatszint-előrejelzésüket. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a kamatdöntés után az MTI-nek azt mondta: ha a jelenlegi belpolitikai helyzet valóban koalíciós szakításba torkollik, akkor júniusig akár 10 százalékra is emelkedhet a jegybanki alapkamat. Ha ugyanis a piac arra következtetésre jut, hogy a költségvetési kilátások zavarosabbá váltak, vagy lazultak a jelenlegi célokhoz képest, a piaci szereplők bizonyosan sokkal magasabb kockázati prémiumot fognak elvárni a magyar befektetési konstrukciók tartásáért.

A csütörtökön kiadott londoni JP Morgan-elemzés szerint a cég ugyan jelentősen, 1,9 százalékról 1,6 százalékra rontotta idei euróövezeti GDP-növekedési előrejelzését, ennek azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a közép-európai négy EU-gazdaságra érvényes növekedési előrejelzésre. A történelem tanúsága szerint ugyanis a közép-európai exportőrök jól teljesítenek viszonylag alacsony euróövezeti belső keresleti növekedési ütem idején is, és a Négyek növekedésére gyakorolt hatás nem lesz jelentős, hacsak az euróövezet nem süllyed recesszióba.

A JP Morgan londoni elemzői az országcsoportnak 5 százalékhoz közeli növekedést jósolnak 2008-ra és 2009-re egyaránt, a 2007-es 6 százalék után. Az átlagon belüli két végpont Magyarország és Szlovákia. A ház az előbbire jelenleg 2,0 százalékos idei és 2,8 százalékos jövő évi növekedési előrejelzést adott, a tavalyi 1,3 százalék után, Szlovákia GDP-növekedése azonban az elemzés szerint a tavalyi 10,4 százalékról az idén 7,0, 2009-ben 5,5 százalékra esik vissza, de még mindig a legmagasabb lesz a térségben.