Simor: nem tudom mikor lesz eur�

2008.04.01. 18:13

Nem tudom, mikor lesz eur� Magyarorsz�gon, de min�l el�bb bevezetj�k, ann�l jobb" - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eln�ke kedden P�csett. Az MNB eln�ke �gy v�lte, "ha azon az �ton haladunk, amin az elm�lt m�sf�l �vben j�rtunk, kezd�nk k�zel ker�lni ezekhez a felt�telekhez, �s a k�rd�st 2009 elej�n �rdemes lesz �jra el�venni".

Simor Andr�s a P�csi Tudom�nyegyetemen m�sodik alkalommal megrendezett P�csi P�nz�gyi Napokon �gy fogalmazott: Magyarorsz�g t�bbsz�r t�z�tt ki d�tumot az eur�z�n�hoz val� csatlakoz�shoz, de egyet sem teljes�tett annak n�gy jogi krit�riuma k�z�l. A korm�ny a jegybankkal egyet�rt�sben �gy d�nt�tt, hogy addig nem hat�roz meg �j d�tumot, am�g k�zelebb nem ker�l�nk a felt�telek teljes�t�s�hez.

Simor Andr�s mintegy k�tsz�z f�s hallgat�s�ga, egyetemi oktat�k, hallgat�k, ad��gyi szakemberek el�tt hangs�lyozta, hogy a k�z�s valuta eredm�nyek�nt jelent�s b�v�l�s v�rhat� majd a k�lkereskedelemben, elt�nik az �rfolyamkock�zat, n�vekszik a gazdas�g stabilit�sa.
A jegybank eln�ke szerint az eur�val val� fizet�shez, de k�l�n�sen az orsz�g hossz� t�v� gazdas�gi n�veked�s�hez is sz�ks�g lenne a szoci�lis kiad�sok, a munk�t terhel� ad�k �s j�rul�kok cs�kkent�s�re, az ad�b�zis sz�les�t�s�re, a foglalkoztat�s b�v�t�s�re, tov�bb� arra is, hogy a korm�nyzat ne m�rs�kelje tov�bb a hum�n t�k�t, az oktat�st �s az eg�szs�g�gyet �rint� kiad�sokat.

Simor Andr�s p�ldak�nt hozta fel, hogy Magyarorsz�g olyan j�l�ti rendszert m�k�dtet, amelynek k�lts�gei nincsenek �sszhangban a gazdas�g ny�jtotta lehet�s�gekkel. R�ad�sul a rendszer sz�mos olyan �szt�nz�t tartalmaz, ami az emberek egy r�sz�t hossz� id�re t�voltartja a munkaer�piact�l.

A gyermeknevel�si t�mogat�sokra GDP-ar�nyosan a vil�gon a legt�bbet, a brutt� hazai term�k 0,8 sz�zal�k�t k�ltj�k, a rokkantak ar�nya a 40-64 �ves koroszt�lyban mintegy 10 sz�zal�k, szemben az 5 sz�zal�kos eur�pai uni�s �tlaggal, s annak ellen�re, hogy a nyugd�jkorhat�r 62 �v, a magyarok �tlagosan 57 �ves korukban mennek nyugd�jba - mondta el.

Hozz�tette: Magyarorsz�gon a fejl�d�s g�tja az is, hogy 10 milli� lakos�b�l 2,5 milli� ember sz�m�t nett� befizet�nek a szem�lyi j�vedelemad� tekintet�ben, emellett a gazdas�gban kicsi a verseny, m�g mindig magas az �llami tulajdon ar�nya, tov�bb� a szomsz�d orsz�gokhoz k�pest magas az �llami �jraeloszt�s ar�nya.

Simor Andr�s r�mutatott, hogy Magyarorsz�g a GDP-nek 50, m�g�� Szlov�kia p�ld�ul csak a 36 sz�zal�k�t centraliz�lja, vagyis ennyit vesz el a gazdas�g szerepl�it�l. A k�t �llam k�lts�gvet�si kiad�sai k�zti k�l�nbs�g �ves szinten 3500-4000 milli�rd forint. A jegybank eln�ke �sszehasonl�t�sk�nt megjegyezte: a v�laszt�k a m�rcius 9-iki n�pszavaz�son 40-50 milli�rd forintr�l d�nt�ttek.

Az MNB eln�k�nek javaslata szerint Magyarorsz�gnak szomsz�daihoz hasonl�an alacsonyabb k�lts�gvet�si centraliz�ci�val kellene dolgoznia, mert a jelenlegit a gazd�lkod� szektor m�r nem b�rja el. "Ha nem ezen az �ton haladunk, akkor a lemarad�s ir�ny�ba haladunk" - fogalmazott.

Simor Andr�s megjegyezte, a politikusoknak konszenzusra kellene jutniuk abban, hogy mi a feladatuk: a v�laszt�sok megnyer�se, vagy az orsz�g el�remozd�t�sa.

A jelenlegi k�lts�gvet�si konszolid�ci� el�ny�s a k�lts�gvet�si hi�ny cs�kkent�se tekintet�ben, de nem tudni, mennyire marad tart�s, �s az is k�rd�s, j� szerkezetben val�sul-e meg, gyorsan n�veked�si p�ly�ra �ll-e a gazdas�g. Vannak orsz�gok, amelyek ezt kor�bban sikerrel val�s�tott�k meg, �s vannak, amelyek nem - fogalmazott Simor Andr�s.

KAPCSOLÓDÓ CIKK