Euróövezet: 3,2 százalékkal nőtt az infláció

Az euróövezetben januárban átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban, közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken végleges becslésként. Az eredmény azonos a január végi előzetes becsléssel.

Decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Az EKB kamatpolitikája legfeljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell céloz meg az euróövezetben. Az EU-ban januárban átlagosan 3,4 százalékra emelkedett a tizenkét havi infláció a decemberi 3,2 százalékról. A legkisebb tizenkét havi inflációt Hollandiában (1,8 százalék) és Nagy-Britanniában (2,2 százalék) mérték, a legnagyobbat Lettországban (15,6 százalék) és Bulgáriában (11,7 százalék).

A februári előzetes euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül a szolgáltatási sokkal jobb a vártnál a korábbi mélyponthoz képest - főleg, mert az új megrendelések ismét növekedésre váltottak a januári visszaesésről. Az ipari mutató gyengülése nem túl nagy: megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben, januárban 3,2 százalékra emelkedett, ez a leggyorsabb ütem a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az EKB így nem követheti az amerikai Fed példáját, amely nemrég rendkívüli méretű enyhítésekkel sietett az amerikai gazdaság segítségére, és várhatóan tovább folytatja az enyhítést. Az euróövezetben a pénzellátás továbbra is rekord közeli szinten van, és az EKB vezetői szerint a gazdasági növekedés várhatóan csak az úgynevezett inflációmentesen fenntartható ütemre vagy valamicskével az alá lassul az idén. Szerintük tehát továbbra sem a GDP miatt kell igazán aggódni, hanem annál inkább az infláció miatt.

A kamatcsökkentésben reménykedő piaci várakozások elszakadtak a valóságtól, mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja - Bundesbank elnöke -, Axel Weber szerdán, ugyanakkor csaknem nyíltan kamatemeléssel fenyegetőzött, ha az idei béremelkedés meghaladná az inflációt. Mondta ezt annak ellenére, hogy az infláció túlnyomórészt külső eredetű az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, a lakossági fogyasztás viszont krónikusan gyenge az euróövezetben, főleg Németországban, miközben a vállalatok profitja és hitelellátása rekord ütemben nő.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult. Most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben 2007-ről. Az EKB szerint idén a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-re pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. Az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén, azaz 2008-ban 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható.

Az Európai Bizottság a maga részéről a múlt héten csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Tavaly átlagosan 2,7 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, ez EU statisztikai hivatalának első becslése szerint. 2007-ben az euróövezetben a GDP-növekedést továbbra is főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, inkább az export növekedésére számító, rekord ütemű pénzellátással ösztönzött beruházási kereslet. Így az inflációt is ez utóbbi és az energiaárak emelkedése gyorsította tavaly. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal volt több az euróövezet átlagában a lakossági fogyasztás az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

Eközben az euróövezetben a GDP a 2006-os utolsó negyedben és a tavalyi első negyedben 3,2-3,2 százalékkal, a tavalyi második negyedben 2,5 százalékkal, a harmadikban 2,7 százalékkal, a negyedikben 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jeléül annak, hogy a "nem elsőrendű válság" - amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak, nem viselte meg különösebben az euróövezeti gazdaságokat.

A beruházások üteme és különösen az export - némi lassulás után a második negyedben - a harmadik negyedévben újra gyorsult. Így az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások és az export vezérlik, és az infláció árát az EKB elsősorban a bérből és fizetésből élőkre akarja terhelni.2006-ban egész évben az euróövezetben átlagosan 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami hatéves rekord.