Egyre kisebb az osztrákok hiánya

A megnövekedett adóbevételeknek köszönhetően tovább csökkent az osztrák államháztartási hiány, amely tavaly év végére a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára apadt. A Willhelm Molterer pénzügyminiszter által közzétett hivatalos adatok szerint a deficit 2,87 milliárd eurót tett ki, a 2006-os 4,4 milliárd után.

Az adóbevételek 4,3 milliárd euróval haladták meg a tavalyelőtti szintet, összesen 64,7 milliárd euró folyt be a pénzügyminisztérium kasszájába. A személyi jövedelemadóból az emelkedés 9 százalékos volt, a vállalkozások 20 százalékkal többet fizettek a kincstárnak.

Mind az adóbevételek, mind a deficit mértékét tekintve kedvezőbbek az eredmények a 2007-es költségvetési előirányzatokhoz képest, ugyanakkor csalódást okoztak a szakértőknek, akik a jó gazdasági konjunktúra fényében kisebb hiányt vártak volna. A még kisebb hiány főleg azért nem teljesült, mert a szövetségi kormánnyal ellentétben a tartományok nem tudták elérni költségvetési céljaikat.

A szerdai sajtóban ismertetett adatok szerint Ausztria államadóssága 160 milliárdra rúg, amely után évente 7,1 milliárd euró a kamattörlesztés. Az államadósság összege azonban hosszú évek óta először az Európai Unió által megszabott határérték, a GDP 60 százaléka alá süllyedt, tavaly év végén a GDP 59,1 százalékát téve ki.

A költségvetési hiány megszüntetése, sőt, lehetőség szerint többlet elérése főképpen a 2010-re tervezett, nagyszabású adóreform "finanszírozása" miatt lenne fontos az osztrák koalíciós kormány számára, ugyanis jelentős csökkentéseket és kedvezményeket helyezett kilátásba. Az átalakítás keretében nemcsak az 1989 óta változatlan adósávokat módosítanák, hanem az adókulcsokat is, jóllehet a nagykoalíciót alkotó két párt, a szociáldemokrata SPÖ és a néppárti ÖVP eltérő hangsúlyokat fogalmazott meg a megvalósítás módjáról. Az előbbi elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket és a középosztályt "tehermentesítené", az utóbbi a magas jövedelemmel rendelkezőknek is juttatna a kedvezményekből.

A reformok becslések szerint 3 milliárd euróba kerülnének, ráadásul a koalíciós megállapodásban kikötötték, hogy azt ellentételezések nélkül kell végrehajtani. Alfred Gusenbauer szociáldemokrata kancellár a hét végén felvetette, hogy a munkából élők terheinek mielőbbi csökkentése végett már 2009-re előre kellene hozni a reformot, a néppárti pénzügyminiszter és alkancellár azonban mereven elzárkózik a javaslattól. A nézetkülönbség csak tovább terheli a két partnerpárt amúgy is feszült, elmérgesedett viszonyát.

A szakértők némileg borúlátók az adóreformot illetően, és két tényre hívják fel a figyelmet. Az egyik annak veszélye, hogy a bankvilágból begyűrűző válság, a tőkepiacok felbolydulása miatt a gazdasági bővülés is megtorpanhat, és a bevételek elmaradhatnak a tervezettől. A másik az, hogy a kormány már előre "kiköltekezett": 2008-ra 1,2 milliárd eurót hagyott jóvá egyebek között a nyugdíjak, a gyermekgondozási támogatások és a köztisztviselői fizetések emelésére, valamint infrastrukturális beruházásokra és a tartományokkal kötött pénzügyi-kiegyenlítő megállapodásokra.