Nem készülünk a nyugdíjasévekre

Vágólapra másolva!
A magyarok kétharmada azt sem tudja, mikor lehet nyugdíjba vonulni, és a fizetésből levont öt adóból és járulékból majdnem 30 százalékuk egyet sem tudott megnevezni - derül ki a Magyarországi Volksbank legfrissebb kutatásából. Ezek után nem meglepő, hogy az ország lakosainak zöme sehogyan sem takarékoskodik nyugdíjaséveire, és az emberek csaknem felét jelentős elszegényedés fenyegeti aktív éveik letöltése után.
Vágólapra másolva!

A felmérés során a kutatók az aktív korú magyar lakosság nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságát, jövedelmi helyzetét és megtakarítási hajlandóságait vizsgálták. Az ezerfős mintán végzett kutatás meglehetősen drámai képet mutat arról, mennyire tájékozatlan és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében.

A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része egyáltalán nem törődik azzal, hogy nyugdíjba vonulása után miből tud megélni. Ugyanis az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjaskorára.

A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarításai vannak.

A munkabért Magyarországon jelenleg tízfajta adó és járulék terheli, ezek közül ötöt a bruttó bérből vonnak le. A kutatás eredménye szerint az ország lakói közül 2,77 millió ember az öt elvonásból egyet sem tud megnevezni, 2,83 millióan egyet, 910 ezren kettőt, 25 ezren hármat, 5 ezren 4-et tudnak megnevezni, a mind az ötöt ismerők száma pedig elhanyagolható mértékű.

A legveszélyesebb jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. Ők azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószínűleg jelentős anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.

A kutatás készítői szerint munkájuk legfontosabb következtetése, hogy ez a tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent: nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára. Riasztónak tartják, hogy nagyon sokan olyan szemlélettel állnak a kérdéshez, amely "az állam majd úgyis megsegít" kijelentéssel foglalható össze.

Szerintük ha ez a szemlélet nem változik meg, akkor őket nyugdíjba vonulásuk után az időskori szegénység fenyegetheti. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal és felelősségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.

A kutatás készítői szerint a tájékoztlanság melllett az adó- és járulékrendszer bonyolultsága és áttekinthetetlensége is jelentős mnértékben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar munkavállalók nem készülnek fel takarékoskodással nyugdíjaséveikre.

A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón a Magyarországi Volksbank vezetői arról is beszámoltak, hogy az általuk irányított pénzintézet mérlegfőösszege 361 milliárd forintot tett ki tavaly év végén, ami az előző évhez képest 31 százalékos növekedés. A bank adózás előtti eredménye 2,7 milliárd forint volt 2008-ban, ez csaknem 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A betétállomány 47 százalékkal 208 milliárd forintra, a hitelállomány 35 százalékkal 270 milliárd forintra, az ügyfélszám 40 ezerrel 150 ezer főre nőtt 2007-ben. A jelentős növekedéshez hozzájárult az Általános Értékforgalmi Banktól átvett ügyfélkör beolvasztása is.