Előzőleg, az EKB csütörtöki, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követő kommentárjában a bank elnöke Jean-Claude Trichet hangsúlyosan szólt a gazdasági növekedés idei kockázatairól, és ez megerősítette azt az elképzelést a piaci elemzők körében, hogy az EKB az idén 3,75 százalékra vagy akár 3,50 százalékra lesz kénytelen csökkenteni az irányadó kamatminimumát. A jelenlegi 4 százalékos kamat tavaly óta van érvényben. A bankelnök maga mindenesetre kétséget kizáróan értésre adta azt is, hogy a közeljövőben nem várható kamatmozdulat.
Az EKB hivatalos előrejelzései sem igazolják egyelőre az elemzői várakozásokat. Az EKB - a decemberi módosítás óta - most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben tavalyról, azaz 2007-ről. Szeptemberben 2,2-2,8 százalékot, júniusban 2,3-2,9 százalékot, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített tavalyra. Az EKB szerint idén a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-re pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek. Ám az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz, vagyis még az idei évre várt lassulás sem tűnik önmagában elegendőnek ahhoz, hogy aggassza az EKB-t.
Ellenben az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén, azaz 2008-ban 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható - ezek az előrejelzések viszont arra vallanak, hogy az EKB megfontolásai között továbbra is első helyen áll majd az inflációs várakozások mérséklése. Az EKB folyamatos célja legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció.