Kisebb az esély az európai kamatvágásra

Bár hasonló gondokkal szembesül az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England (BoE) is, ám e két bank várhatóan ellentétes úton halad, és eltérő következtetésekre jut a csütörtöki kamatdöntő tanácskozásán. Míg Londonban a kamatok csökkentésére lehet számítani, addig Frankfurtban most még kisebb az esély a kamatvágásra.

A BoE várhatóan a jelenlegi 5,5 százalékról 5,25 százalékra mérsékli az irányadó kamatlábat, így három hónapon belül a második kamatvágást hajtja végre, mivel az a szándéka, hogy lendületbe hozza a lassuló brit gazdaságot. A banknak azonban "nehéz egyensúlyozó műveletet" kell véghezvinnie, mivel a magasabb energia-és élelmiszerárak és a font gyengülése miatti inflációs nyomás ellentétes intézkedést igényelne - ismerte el Mervyn King bankkormányzó. A szakértők biztosra veszik, hogy a növekedés gyorsítása kap elsőbbséget az után, hogy a Federal Reserve szeptember óta öt alkalommal is mérsékelte a kamatszintet.

Az EKB még halogat

Az EKB eddig ellenállt a globális világgazdaságból érkező megrázkódtatásoknak, nem szállította le a jelenlegi 4 százalékos irányadó kamatot. A szakértők szerint azonban az EKB-nak még idén le kell szállítania a kamatszintet. Az eurózóna ugyanis szorosan kötődik az amerikai gazdasághoz, tehát annak lassulása itt is érezhető hatásokat kelt. Az infláció az eurózónában januárban 3,2 százalékos drágulással rekordot döntött, az euró bevezetése óta a legmagasabb ütemben nőtt, és messze meghaladta az EKB által irányadónak tekintett 2 százalékos küszöböt. Legalább ekkora aggodalomra ad okot az is, hogy a fogyasztói bizalom két év óta a mélypontjára esett az eurózónában. Ez a stagfláció kialakulásának, vagyis a magas áremelkedéssel együtt járó stagnálásnak a lehetőségére utal. Szakértők szerint az EKB egyelőre nagyobb veszélyt tulajdonít a másodlagos inflációs hatásoknak, vagyis a szakszervezetek oldaláról kiinduló béremelési követeléseknek. Ezért valószínűleg egyelőre nem vág kamatot a frankfurti Európai Központi Bank.