Jelentősen csökkent a külkereskedelmi hiány

A külkereskedelmi mérleg hiánya a 2007 január-novemberi időszakban 295 millió eurót, vagyis 73 milliárd forintot tett ki. Ez 1,956 milliárd euróval, illetve 528 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden a részletes adatok alapján.

Korábban a KSH az előzetes adatok alapján 9 millió euróval alacsonyabb, 286 millió eurós hiányt közölt. Tavaly az első tíz hónapban a külkereskedelmi áruforgalom hiánya a részletes adatok szerint 356 millió euró volt, 6 millió euróval kevesebb az előzetesen közölt adatnál és 1,805 milliárd euróval kisebb, mint egy évvel korábban. Egy évvel korábban, 2006 január-novemberében a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,251 milliárd euró volt.

Tavaly az első tíz hónapjában a külkereskedelmi áruforgalom hiánya a részletes adatok szerint 356 millió euró volt, 6 millió euróval kevesebb az előzetesen közölt adatnál és 1,805 milliárd euróval kisebb, mint egy évvel korábban. Az egyenleg 56,502 milliárd euró export és 56,858 milliárd euró import mellett alakult ki.

Egy évvel korábban, 2006 január-novemberében a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,251 milliárd euró volt.Tavaly január-novemberben a kivitel volumene 16, a behozatalé 12 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest, folyó áras forintadatokat tekintve az export 10, az import 6 százalékkal bővült, euróban mérve a növekedés üteme 17, illetve 12 százalék volt.

Az export értéke 62,9 milliárd euró, 15808 milliárd forint, az importé 63,2 milliárd euró, 15881 milliárd forint volt. Novemberben a volumennövekedés mértéke a korábbi hónapok növekedési üteméhez képest mind az export-, mind az importforgalomban mérséklődött; a kivitel bővülése azonban továbbra is meghaladta a behozatalét, ami az egyenleg további javulását eredményezte - jegyzi meg a KSH.

A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és importban egyaránt mintegy 5 százalékkal csökkent, a cserearány változatlan maradt.

A gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene mind az export-, mind az importforgalomban az átlagot meghaladó mértékben, 19, illetve 16 százalékkal nőtt. Folyó áras forintadatokból számítva gépipari kivitelben a legjelentősebben, 33 százalékkal a közúti járművek exportja nőtt. Ezen belül a személygépkocsi-export 62 százalékos értéknövekedés mellett meghaladta az 1000 milliárd forintot. A termékfőcsoport exportforgalmából 30 százalékkal részesülő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele 13, behozatala 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az árucsoport exportforgalmának közel felét adó mobiltelefon-kivitel az időszak folyamán 21 százalékkal, 1351 milliárd forintra bővült.

A jelentős mértékű importforgalom-növekedést a televíziók, monitorok, projektorok, valamint a kész és összeszereletlen mobiltelefonok behozatalában regisztrált 81, illetve 61 százalékos emelkedés okozta.

A feldolgozott termékek kivitelének volumennövekedése 8, a behozatalé 10 százalék volt. Folyó áras forintadatokból számítva az árufőcsoport exportforgalmának 10 százalékát kitevő gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele továbbra is az átlagot meghaladó mértékben nőtt, 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Értékét tekintve a legjelentősebb importbővülés a vas és acél, valamint a színesfémek behozatalában volt megfigyelhető, 18, illetve 16 százalék.

Az energiahordozók behozatalának volumene 2 százalékkal csökkent, míg a csekélyebb jelentőségű exporté 26 százalékkal volt több, mint 2006 azonos időszakában. A folyó áras forintadatokat tekintve a kőolaj- és kőolajtermék-import 2 százalékos értékcsökkenése a forintárszint mintegy 8 százalékos mérséklődése mellett következett be. A természetes és mesterséges gázok behozatala az időszak folyamán 21 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az értékcsökkenésben a forintárszint, valamint a behozott mennyiség 11-11 százalékos visszaesése egyaránt szerepet játszott.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 18, az importé 12 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az átlagot meghaladó exportbővülésben a meghatározó szerepet - a dinamika szeptembertől tapasztalt jelentős lassulása mellett - továbbra is a gabona és gabonakészítmények kivitelének közel kétszeres értéknövekedése jelentette. A kivitel jelentős emelkedése az Európai Unióba irányuló forgalom 39 százalékos értéknövekedésének köszönhető, miközben az Unión kívüli országokba irányuló exportforgalom 11 százalékkal csökkent.

A behozatal 13 százalékos értéknövekedésében elsősorban a tejtermék és tojás, valamint a zöldségféle és gyümölcs behozatalában bekövetkezett 33, illetve 13 százalékos bővülés játszott meghatározó szerepet.A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új uniós tagországok tekintetében javult, és aktívumot mutatott; a teljes uniós exporttöbblet (1.411 milliárd forint) 63 százaléka az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett.