Kamatemelési javaslat is volt

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsáben Kopits György volt az egyetlen, aki a legutóbbi kamatdöntő ülésen kamatemelést javasolt. A tanácstagok szerint a fogyasztói árakat érő kedvezőtlen sokkok egymás hatását felerősíthetik.

A monetáris tanács januári ülésén tíz tag szavazatával változatlanul 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, Kopits György 0,25 százalékos kamatemelést javasolt - áll a Magyar Nemzeti Bank pénteki közleményében.

A magyar kamatvárakozások az elmúlt két hónapban alig változtak, a hozamgörbe alapján a piac összesen 50 bázispontos idei kamatcsökkentést árazott be - fogalmaz a monetáris tanács. A Reuters elemzői felmérésében választ adók átlagosan 6,68 százalékos alapkamatot vártak 2007 végére, kamatcsökkentést március-áprilisban valószínűsítettek.

A közlemény szerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az elmúlt időszakban emelkedtek a felfelé mutató inflációs kockázatok az importált infláció élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésére visszavezethető gyorsulása, valamint a szabályozott árak várható növekedése miatt.

Több tanácstag jelezte, hogy a fogyasztói árakat érő kedvezőtlen sokkok egymás hatását felerősíthetik, ezért a 2009. évi inflációs cél elérésének feltétele az, hogy a jegybank szükség esetén készen álljon a monetáris kondíciók szigorítására az inflációs várakozások emelkedésének megakadályozása érdekében.

A feldolgozott élelmiszerek áremelkedése miatt az infláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedik a legfrissebb adatok szerint. A tanácstagok ugyanakkor kedvezően értékelték, hogy az élelmiszerársokk egyelőre nem gyűrűzött tovább a többi termék- és szolgáltatáscsoport áralakulásába, ami a második körös hatások hiányára utal.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a feldolgozott élelmiszerek inflációja 2008 második félévétől már mérséklődhet, ennek dinamikája azonban erősen függ attól, hogy a nyersélelmiszerek várható árcsökkenése ugyanolyan gyorsan meg fog-e jelenni a feldolgozott élelmiszerek árában, mint ahogy ez az áremelkedés idején megfigyelhető volt.

A pénz- és tőkepiaci fejleményekből több tanácstag is azt a következtetést vonta le, hogy a fejlett gazdaságok az elmúlt évtized legnagyobb tőkepiaci turbulenciájával szembesülnek, aminek hatása elérte a feltörekvő piacokat (így Magyarországot is).

A nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága mérséklődött, erre utal a szuverén kötvénykibocsátások kockázati felárainak emelkedése mellett a feltörekvő országok devizáinak leértékelődése és a tőzsdeindexek nagymértékű csökkenése is.

Többen arra figyelmeztettek, hogy a forinteszközök kockázati felára annak ellenére emelkedett meg tartósan, hogy az ország sebezhetősége mérséklődött a kiigazítás hatására. Ennek nyomán a piaci bizonytalanság fennmaradására lehet számítani.