Tinédzser korba lép az euró

Pár napon belül tízéves lesz az euró, a közös európai fizetőeszköz. Tíz esztendővel ezelőtt még csak számlapénzként funkcionált, az érméket és bankjegyeket 2002-ben vezették be. A születésnap alkalmából összefoglaltuk a közös pénz történetét, és a fontosabb magyar vonatkozásokat.

Az euró története évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Az Európai Közösség tagállamai 1979-ben
létrehozták az Európai Monetáris Rendszert (EMR), amelyhez a kilenc ország valutái közötti rögzített, de módosítható árfolyamok rendszerének bevezetése fűződik.

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) eszméje 1986-ban, az egységes piacot megteremtő Egységes Európai Okmánnyal éledt újjá. A tagországok ekkor látták be, hogy az egységes piac kínálta előnyöket csak egy közös pénznem bevezetésével lehet teljes mértékben kiaknázni.

Az Európa Tanács ezért 1988-ban megbízta a Delors-bizottságot, hogy vizsgálja meg a GMU megvalósításának lehetőségét. (A testület Jacques Delors-ról, az Európai Bizottág akori elnökéről kapta a nevét.) Az 1989-ben elkészült jelentés nyomán megkezdődtek az egyeztetések az Európai Unióról szóló szerződésről, amely létrehozta az EU-t, és módosította az Európai Közösségeket létrehozó szerződést.

Az 1992 februárjában Maastrichtban aláírt dokumentum (amelyet ezért Maastrichti Szerződés néven is emlegetnek) 1993. november 1-jén lépett hatályba. E szerződés rendelkezett az euró bevezetéséhez szükséges feltételekről.

Első körben 11 ország cserélte nemzeti valutáját euróra

A korábbi árfolyamrendszer egyik pillére az Európai Közösségekhez tartozó államok valutáiból számított kosár, a csupán elszámolási egységként alkalmazott ecu (European Currency Unit) volt, ami az euró elődjének tekinthető. Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 1998 májusában az akkori 15 tagállam közül tizenegy - Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország - teljesítette a közös valuta, az euró bevezetésének feltételeit.

Négy uniós tagállam nem vezette be az eurót, Svédországban részben a politikai szándék hiányzott a monetáris unióban való részvételhez, másfelől pedig az okozott gondot, hogy a svéd korona nem vett részt az árfolyam-mechanizmusban, így az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritériumot nem lehetett értékelni. Dánia és az Egyesült Királyság a maastrichti szerződés szerint nem kötelezhetőek az euró bevezetésére. Görögország pedig azért nem lépett be az euróövezetbe, mert nem teljesítette a konvergencia-kritériumok egyikét sem. Később azonban a görögök is beléptek az eurózónába (igaz, mint később kiderült, ehhez egyik-másik makroadatot a valóságosnál kedvezőbbnek feltüntetve jelentették az uniónak, azaz egyszerűen meghamisították azokat).

Az 1998-as esztendő végén, december 31-én befagyasztották a nemzeti valuták árfolyamát az ecu helyét átvevő euróval szemben és megkezdődött a három évig tartó időszak, ennek során akár az - egyelőre csak banki, kereskedelmi ügyletekben, számlapénzként funkcionáló - euróban, akár a régi nemzeti valutákban lehetett üzleteket kötni, 2002-től pedig megjelent a készpénzforgalomban is az euró.

A jövő 1999. január elsején kezdődött el

A közös európai pénz, az euró tényleges karrierje tehát 1999. január 1-jén pénteken kezdődött, ekkor 291 millió európai polgár - számlapénzként - hivatalos valutájává vált. "Ha igaz, hogy a háború utáni korszak kilenc évvel ezelőtt a berlini fal leomlásával ért véget, akkor a jövőnk most, 1999. január 1-jével kezdődik" - kommentálta az euró bevezetését Gerhard Schröder német kancellár a távirati iroda akkori híre szerint.

Dominique Strauss-Kahn korábbi francia gazdasági miniszter - jelenleg a Nemzetközi Valutaalap első embere - pedig azt hangsúlyozta, hogy az eurót életbe léptető 11 ország immár befolyást gyakorolhat a globalizációra, a világgazdaság egészére is.

A jövő első napján - azaz 1999. január elsején - már néhány perccel éjfél után megtörtént az első tranzakció, egy frankfurti szállodában az egyik nemzetközi kártyacég vezetője hitelkártyájával egy üveg pezsgőt vásárolt 63,91 euróért, ami 125 márkának felelt meg. (Akkor még csak hitelkártyával vagy csekkel lehetett euróval fizetni, a készpénzforgalomban 2002-től jelentek meg az euróérmék és -bankjegyek.)

Az első hivatalos árfolyam 251,43 forint volt

A magyar jegybank adatsorai alapján először 1999. január 4-én volt hivatalos árfolyama az új pénznek, akkor 251,43 forint volt az euró középárfolyama. Abban az esztendőben egyébként június 4-én volt a legalacsonyabb a kurzus, a legmagasabb pontját pedig október első napján érte el, előbbi 248,23, utóbbi pedig 258,86 forintos árfolyamot jelentett.

Az euró/forint hivatalos árfolyamának utóbbi tíz éve (Forrás:MNB)

Magyarország 1995-ben - egy második stabilizációs program keretében - úgynevezett csúszó leértékelést vezetett be, szűk ingadozási sávval. Ebben a rendszerben a jegybank a leértékelési ütem fokozatos mérséklésével próbálta meg koordinálni az inflációs várakozásokat. Magyarországon azonban a csúszó árfolyamrendszer az egyszámjegyű infláció közelében már gátolta a további dezinflációt.

Később, 2001 tavaszán Magyarország egy rugalmasabb árfolyamrendszer mellett döntött: az ERM-II-höz hasonló, plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsávot vezetett be az euróval szemben és ezt kombinálta az inflációs célkitűzés rendszerével. Egy teljesen szabadon lebegő árfolyam jobban megfelelt volna az inflációs célkitűzés logikájának és működésének, de az adott szituációban több érv szólt a széles sávos rendszer mellett is - derül ki egy jegybanki elemzésből. Egyrészt az MNB ekkor még bízhatott az euró gyors bevezetésében, ezért nem tűnt racionálisnak, hogy arra a rövid átmeneti időszakra, mielőtt Magyarország hivatalosan is az ERM-II tagja lehet, egy másik rendszer bevezetését javasolja. Másrészt a gazdaságpolitika nem akarta felvállalni egy esetleges túlzott felértékelődés kockázatát.

A sávszélen történő devizapiaci intervenció a szóban forgó árfolyamrendszer fenntartását szolgálta. Ez azt jelentette, hogy a jegybank az árfolyamsáv erős szélén automatikusan devizavételi ajánlattal élt, míg a gyenge szélen devizaeladásra tett felső mennyiségi limit nélküli ajánlatot. Így védi a belföldi fizetőeszköz árfolyamát a további fel-, illetve leértékelődéstől.

Mikor váltja az euró a forintot?

Az euró magyarországi bevezetése számtalanszor szóba került az elmúlt évtizedben, évekkel ezelőtt még elképzelhető lett volna, hogy 2008-ban már a közös európai pénz leváltja a forintot. Később a gazdasági helyzet miatt egyre távolabb került ez a cél, jelenleg nincs is kitűzött dátum. Igaz, elemzők szerint a pénzügyi és gazdasági válság miatt elképzelhető, hogy az év első felében 2014-2015-re tett eurócsatlakozás előrébb hozható.

Az idén több olyan felmérést tett közzé a Reuters, amelyekben a megkérdezett elemzők azt jósolták, hogy 2014-ben váltja az euró a forintot, a szakértők között azonban volt, aki 2018-as csatlakozást valószínűsített. A Reuters hírügynökség legfrissebb felmérése szerint a magyarországi makroelemzők arra számítanak, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózóna előszobáját jelentő Európai Árfolyamrendszerhez (ERM-2), és 2013-ban lesz bevezethető a közös valuta.