Izgalmas évet zárt a forint

A forint izgalmas évet zárt. Volt példa komoly erősödésre, és jelentős gyengülésre, az euró árfolyama 230 forint alatt és 280 forint felett is járt. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a jelenlegi bizonytalan piaci helyzetben hogyan alakul az árfolyam a jövőben. A szakértők 2009 december végére 264 forintos kurzust valószínűsítenek.

Meglehetősen széles sávban ingadozott a forint az idén: ha jegybank adatsorát nézzük, kiderül, hogy július 18-án volt a legolcsóbb az euró, ekkor a közös európai fizetőeszköz hivatalos kurzusa 229,11 forint volt, október 22-én pedig 275 forint felett volt a jegyzés, utóbbi volt az árfolyamcsúcs.

Ha a bankközi devizapiac adatait nézzük, akkor az október 23-i ünnep előtt bőven 280 forint felett is járt az euró jegyzése, sőt a londoni devizapiacon ennél is gyengébb volt a magyar fizetőeszköz, október 23-án, amikor 286-287 forintot is adtak egy euróért.

Sáveltörlés

Az évet gyengüléssel kezdte a magyar deviza, februárt és a márciust többnyire 260 forint felett töltötte az euró jegyzése. A legfontosabb esemény a Magyar Nemzeti Banknak volt köszönhető: a jegybankárok ugyanis eltörölték a forint ingadozási sávját.

A február 25-én kiadott közleményben ez állt: "...a monetáris tanács a kormánnyal egyetértésben 2008. február 26-tól eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, és lebegő árfolyamrendszer bevezetéséről döntött. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti. Az inflációs célkövető rendszerben a jegybank a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok széles körét figyelembe véve, ezek együttes inflációs hatására reagál. Az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához".

Az árfolyamsáv eltörlésének váratlan bejelentését londoni elemzők kedvezően fogadták, Wike Groenenberg, a Citigroup londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci stratégiáért felelős igazgatója a bejelentés után azt mondta, hogy a sáv eltörlésének időzítése "tökéletes", mivel a forint "éppen jó messze volt" a sáv erős végétől. Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének (Dresdner Kleinwort) elemzője pedig azt emelte ki, hogy a forint árfolyamsávjának eltörlése "rendkívül kedvező", mivel annak jele, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "továbbra is erős vezető pozícióban van", és változatlanul elkötelezett a mély szerkezeti reformok mellett.

Erősödés, gyengülés

Később pont a politika okozott problémát, márciusban a következőt írta az [origo]: rövid távon komolyabb tőkekivonást és a forint jelentősebb gyengülését is hozhatja a reformok megállása, ami a kormányválság miatt egyre nyilvánvalóbb. Az euró jegyzése simán elmehet 265 forintig és semmi biztosíték nincs arra, hogy az lenne a kurzus teteje.

A magyar deviza gyengülését követte egy korrekció, majd jött Szlovákiában jött az euró 2009-es bevezetéséről és az euróhoz rögzített árfolyamról szóló bejelentés, ami az egész régióra pozitív hatással volt. Ez komoly szerepet játszott abban, hogy az euró árfolyama 230 forint alá került a nyár folyamán.

Ezt követően ismét irányváltás következett, a forint és a feltörekvő devizák nyár közepétől gyengülő trendet mutattak, vagyis fokozatosan veszítenek értékükből. A válság súlyosbodásával egyre nehezebb helyzetbe került a forint, október végén már óriási ingadozások mellett 270-280 forint körül járt az euró jegyzése.

A magyar fizetőeszköz gyengülését látva, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa rendkívüli, drasztikus mértékű kamatemelést hajtott végre, 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte a kamatszintet október 22-én. (Azóta az MNB háromszor csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 10 százalékos.)

A jegybank szakértői a novemberben kiadott, Jelentés az infláció alakulásáról című dolgozatban elemezték a forint helyzetét. Augusztus végéig a forint jó erőben volt, ám a pénzügyi válság mélyülése - összefüggésben a Lehman Brothers csődjével - a kockázati étvágyat globálisan csökkentette - állt a jegybanki elemzésben.

A mélyponthoz képest erősödött az forint az euróval szemben, az elmúlt napokban 265 forint környékén mozgott a közös európai fizetőeszköz kurzusa. A magyar pénz erősödésben közrejátszott az IMF, az Európai Unió és a Világbank közös, 25 milliárd dolláros hitelkeretének felajánlása, illetve a kormány 2009-es költségvetésre vonatkozó modósítása, amely immár csak 2,6 százalékos hiánnyal kalkulál.

Prognózisok

A válság miatt megváltozott körülmények jól látszanak a Magyar Nemzeti Bank prognózisain is. Az alábbi ábrán az augusztusi és a novemberi inflációs jelentésben felvázolt előrejelzések láthatóak. (Mindkét prognózis változatlan kamatszintet feltételez.)

Az MNB prognózisa változatlan kamatszint mellett

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a mostani bizonytalan piaci helyzetben miként alakul a jövőben a árfolyam. A Reuters hírügynökség legutóbbi - december 18-án, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának december 22-én tartott ülése előtt közölt - felmérése meglehetősen széles sávban szóródó prognózisokat tartalmaz a forint árfolyamára vonatkozóan.

Január végére tizenegy elemző adott előrejelzést, 250 és 273 forint között szóródtak a prognózisok, az átlag pedig 261,11 forint lett. A jövő év végére vonatkozó előrejelzések még szélesebb sávban mozognak, akad 305 forintos euróárfolyamot váró elemző, míg legalacsonyabb euróárfolyamot valószínűsítő szakértő 250 forintos kurzusra számít. Az átlag ugyanakkor 264 forintos kurzust mutat, ez alig tér el a január végi konszenzustól.

A jelenlegi helyzet alapján készített előrejelzések alapján 2010 végére valamelyest erősödhet a forint az euróval szemben. A prognózisok átlaga alapján két év múlva 252 forintos euróval lehet számolni, ám az előrejelzések erre az időszakra nézve is jelentősen szóródnak, méghozzá 248 és 260 forint között.