Mindenki veszít a válságban

A bankszektor kezdettől a válság első vesztese. Az amerikai betétbiztosítási felügyelet múlt pénteken jelentette be az idei huszonötödik banki beomlást. Itt azonban nem ér véget pórul jártak sora. A tőzsdék, az autóipar és a magyar költségvetés is megsínylette az elhúzódónak tűnő visszaesést. Megacsalás Amerikában, zuhanó olajár, a reklámbevételekből kimaradó nyomtatott sajtó. Még mindig a válság a központban.

A 2009-es magyar költségvetést például rendesen megkurtította a válság. A minisztériumok, illetve költségvetési szervek többsége kevesebb pénzből gazdálkodhat mint idén. A büdzsé legnagyobb vesztese a köztársasági elnökség, amelynek támogatása nominálértéken ötödével csökken. A környezetvédelmi tárcánál is jól meg kell húzni a nadrágszíjat, a kiadásokat 15 százalékkal kell csökkenteni. A vesztesek élbolyába tartozik támogatása megtizedelésével az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a KSH, az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is.

Az önkormányzatok támogatását is jelentősen megnyirbálták a válság miatt, az ideinél csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbel egészítik ki a 3500 milliárd forintos települési költést. Válság sújtotta terület a környezetvédelmen túl az oktatás és a közlekedés is.

A kormány az eredeti tervektől eltérően kénytelen volt hozzányúlni a szent tehénként kezelt jóléti kiadásokhoz is, így kevesebb jut nyugdíjra, szociális és egyéb pénzbeli ellátásokra. Több mint 60 milliárdos megtakarítást jelent, hogy a 62 év alatti nyugdíjasok nem kapnak jövőre 13. havi nyugellátást és a többiek is csak legfeljebb havi 80 ezer forintot. A családi pótlék összege alig emelkedik: az egygyermekeseknek egyáltalán nem, a többieknek 100 vagy 200 forinttal, így 15 milliárdot spórol az állam.

A hazai vesztes részvény: OTP

A magyar tőzsde idei összeesésének legnagyobb vesztese az OTP. Idén január elejétől a részvény értékének több mint 70 százaléka olvadt el - az infláció figyelembe vétele nélkül. A pénteki 2998 forintos záróár január elejéhez képest jókora leértékelődést jelent. Az év első kereskedési napján ugyanis 8874 forinton zárt a kurzus, akkor egyébként valamivel 9 milliárd forint feletti forgalmat bonyolítottak a társaság piacán.

Szeptember közepéig egész jól tartotta magát a papír, ám a Lehman Brothers, az egyik legnagyobb tengerentúli befektetési bank csődje a világ részvénybörzéit, így a magyar tőzsdét is mélybe taszította. Szeptember 30-án egyébként még 6110 forinton végeztek a bankpapírok. Ezután jött csak az igazi lejtő. A leértékelődés valamennyi OTP-részvényesnek komoly érvágást jelent, így a pénzintézet vezetőinek is. A 2007 végi állapot szerint a hat vezérigazgató-helyettes és az elnök-vezérigazgató kezében összesen 4,58 millió papír volt, ezek értéke a 8874 forintos záróárfolyam alapján 40,6 milliárd forintot tett ki, szeptember végére 27 milliárd forintra olvadt ez az összeg.

Igaz, ebben szerepet játszott az is, hogy az érintettek kezében lévő papírok száma - a társaság napokban közzétett háromnegyed éves beszámolója szerint - 4,505 millióra csökkent. A november 20-án regisztrált mélypont alapján pedig valamivel több mint tízmilliárd forintot ért a csomag, ekkor 4,515 millió részvény volt a vezetők kezében, vagyis körülbelül 30 milliárd forinttal ért kevesebbet a pakett, mint 2007 végén.

Csányi Sándort bankvezér 3,302 millió darabos pakettje az év elején 29,3 milliárd forintról indult, ami november 20-án már csak 7,6 milliárd forintot ért. Vagyis a Magyarország egyik leggazdagabb emberként számon tartott Csányi OTP-papírokban álló pénze kevesebb, mint harmadára apadt. A tőzsdepiaci zuhanás miatt - infláció nélkül - "elégett" több mint 30 milliárd forintból nagyjából a Duna közepéig lehetne megépíteni a Megyeri hidat. A legújabb dunai átkelőt ugyanis nettó 63 milliárd forintból hozták létre.

A befektetők vagyona elolvadt

Vagyonos magyar befektetők ezrei veszítettek tízmilliókat az elmúlt hónapokban - állították befektetési tanácsadók az [origo]-nak. Az egyéni drámákról diszkréten hallgattak a brókerek, de azért mondtak néhány vad sztorit a két perc alatt elúszott befektetéstől, a nagyban játszó spekulánsnak mindössze kedvetlenséget okozó 200 milliós buktáig.

Azt senki nem tudja megmondani, hogy összesen mennyit bukott az a 10-20 ezer gazdag magyar, aki a pénzét különféle vagyonkezelőknél fialtatja. Az általunk megkérdezettek szerint körülbelül ennyi embernek van minimum 50 millió forintos befektetése valamely hazai vagyonkezelőnél. Sokkal népesebb az a réteg, amelynek tagjai pármilliós megtakarításukat bukták el az elmúlt hónapokban, és sokkal szűkebb, akik sok százmillióval spekuláltak, és ekkora tételben buktak.

Ami gyorsan kiderült, nem a két nap alatti 75 százalékos vagyonvesztés a magyar rekord. Volt arra is példa, hogy egy befektető 2,5 millió forintjából, mindenféle tőkeáttételes műveletek után 5 ezer forint maradt.

Magyar ipar

A nemzetközi hitelpiacok válsága jövőre már keményen érezteti a hatását a hazai reálgazdaságban, az ipari termelésben is. Növekszik majd a munkanélküliek száma, és elsősorban az autóiparban, illetve az építőiparban terjedhet még tovább a krízis.

A hitelválság a pénzügyi szektorban immár lassan egy éve rombolja a bizalmat. Emelkedtek a kamatok, nehezebb hitelhez jutni, gyengült a forint, részben kivonult a tőke a hazai tőzsdéről, és bankjaink egy része visszafogta vagy beszüntette a lakossági devizahitelezést. A válság azonban hamarosan a reálszférába is továbbgyűrűzik. A magyar kormány már a GDP 1 százalékos csökkenését sem tartja kizártnak jövőre, ami több tízezer fővel emelheti a munkanélküliséget.

Az ipari termelés és az ingatlanszektor mellett várhatóan ugyancsak jelentősen mérséklődik a kereskedelmi forgalom - nyilatkozta a napokban a köztévében az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint furcsa karácsony elé nézünk, mert félő, hogy a válságra reagáló kormányzati intézkedések számottevően korlátozni fogják a vásárlóerőt. Már tavaly is háromezerrel több üzlet ment tönkre, mint amennyi nyitott, és az idén még rosszabb lehet a helyzet - tette hozzá.

Autó

Szinte valamennyi gyártó visszaesést könyvelt el. A legnagyobb vesztesek között volt az amerikai Chrysler, a Jaguar és a Land Rover párosa, a Honda, illetve az - Opel, Chevrolet, Saab márkákat forgalmazó - General Motors. Az említett gyártók 25,9-50 százalékkal kevesebb autót értékesítettek a múlt hónapban. A detroiti hármak, a General Motors, a Chrysler és a Ford hosszú ideig kilincseltek az amerikai kormánynál a most megszavazott mentőcsomagért, hogy túlélhessék a válságot.

A Suzukinál is jelentős, 9 százalékos csökkenést jeleztek. Az esztergomi üzemet is működtető japán autógyár az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb adatai alapján októberben 14 733 gépkocsit értékesített a kontinens piacán, ez bő 20 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi értékesítésihez képest.Az első tíz hónapban összesen 181 119 darab Suzuki talált gazdára Európában.

A Magyar Suzuki Zrt. 1200 ember elbocsátását tervezi, összes üzemére kiterjedő csoportos leépítés során. A rendelési mennyiségek drasztikus csökkenése miatt azt tervezi a Magyar Suzuki Zrt., hogy az eddigi két műszakban és három csoportban végzett rotációs munkarendet visszaállítja a 2007 júniusa előtti munkaszervezési fázisba, és továbbra is két műszakban, de csak két csoportban dolgoznak majd az üzemekben - tájékoztatta az [origo]-t Ruska Viktória, a cég kommunikációs vezetője.

Acélipar, építőipar

Az acél ára - a többi fémhez hasonlóan - az idén eddig 60 százalékkal esett, a gyártók sorra jelentik be, hogy visszafogják a termelést, és elhalasztanak beruházásokat. A világ legnagyobb acélipari vállalata, az AlcelorMittal a múlt héten közölte, hogy Európában 15 százalékkal csökkenti a termelést, és átmenetileg több kohót is bezár Belgiumban, Franciaországban és Németországban. Az acél áresése részben az autóipar visszaesésével magyarázható. A vegyipari vállalatok közül a péti Nitrogénművek Zrt. négy hétre állt le, partnereik csökkenő megrendelései miatt.

Az egyébként is rég látott mélyponton lévő építőipar az összes ágazat közül az egyik legnagyobb vesztese lehet a mostani válságnak. A KSH szerint az ágazat teljesítménye az év első nyolc hónapjában csaknem 10 százalékkal múlja alul a tavalyit. Mostantól pedig a bankok keményen szigorítani fogják a projektfinanszírozás feltételeit, ráadásul a jelzálog-hitelezés visszafogása nyilván csökkenti majd az új lakások iránti keresletet. Így lassan elfogynak az építőipari vállalatok megbízásai.

Bezuhant az olajár is

Az olajár fél éves zuhanása 150 dollárról 40 dollárig alapvetően két hatás összeadódásából keletkezett - mondja Varró László, a Mol stratégiafejlesztési igazgatója. Azok az olajtermelő államok, amelyek nem készültek fel erre, igencsak veszélyes helyzetbe kerültek. A rekordszintű olajár átalakította a közlekedési szokásokat, főleg az Egyesült Államokban. Az addig kevésbé használt tömegközlekedés előtérbe került a személyautók helyett, ezzel takarékoskodott a lakosság. A keresletmegsemmisítésnek nevezett jelenség a pénzügyi válság nélkül is bekövetkezett volna, leszorítva az olajárat.

Azzal viszont, hogy 2007 végén elkezdődött, majd 2008-ben elmélyült a válság, több irányból lökést kapott újabb lökést az áresés. A jellemzően hitelből fedezett spekulációnak ugyanis véget vetettek az elapadó pénzügyi források.

Varró László felhívja a figyelmet egy szokatlan jelenségre: bár az olajkészletek csökkenése drágítani szokta nyersanyagot, most az ár együtt esett a készletekkel. Ennek hátterében az áll, hogy a válság következtében az olajipari vállalatoknak készpénzhez kellett jutniuk, amit a készletek értékesítésével értek el. Ez viszont többletkínálatot okozott a piacon, lefelé szorítva az egyébként is alacsony árakat.

A recesszió után fél évvel lehet ismét 100 dollár körül az olajár - véli Varró. A mostani szint nem tartható sokáig, mert a beruházások leállása a jövőbeni elégséges kínálatot kockáztatja, míg a kitermelő országok költségvetése összeroppanhat.

Nyomtatott sajtó, légiközlekedés

A reklámpiacot is átrendezi a válság. Egyedül az interneten várható a reklámok növekedése 2009-ben, elsősorban azért, mert itt mérhető a hatás, és a hirdetők a jelenlegi pénzszűkében biztosra akarnak menni. Jövőre ugyan nem várható az internetes reklámpiacon az ideihez hasonló 25-30 százalékos növekedés, kétszámjegyű bővülésre azonban számítani lehet, beleértve az Egyesült Államokat és Európát is. A reklámbevételek különösen a nyomtatott sajtóban csökkennek meredeken, az Egyesült Államokban például eddig már 10 százalékkal estek vissza.

A világ légitársaságainak az idei vesztesége eléri az 5 milliárd dollárt, ami jövőre várhatóan 2,5 milliárd dollár lesz - közölte a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA). A szervezet szeptemberben még valamivel nagyobb, 5,2 milliárd dolláros idei veszteséggel számolt. A jövő évi veszteséget akkor még 4,1 milliárd dollárra tette. Giovanni Bisignani, az IATA igazgatója azt mondta, hogy jövőre is folytatódik az ágazat válsága, a cégek valószínűleg ötven éve a legrosszabb jövedelmi helyzetbe kerülnek.

A megacsalás és károsultjai

Sok társaságokat az amerikai üzletember, Bernard Madoff kurtított meg. A Wall Street történetének talán legnagyobb, 50 milliárd dolláros, piramisjátékhoz hasonlító kötvénycsalásával vádolják Madoffot. A Bloomberg szerint cégét soha nem ellenőrizte az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC. A New York-i Nasdaq elektronikus tőzsde egykori igazgatója maga vallotta be, hogy befektetési üzlete valójában "egy nagy csalás".

A Reuters összeállítást tett közzé azokról a pénzintézetekről, befektetési társaságokról, amelyek veszteséget szenvedhetnek a Madoff által elkövetett csalás miatt; íme néhány nagyágyú. Az érintettek közé tartozik az HSBC Holdings plc. A Financial Times értesülései szerint mintegy 1,5 milliárd dollár e bank kitettsége, és elsősorban olyan hitelekkel kapcsolatos, amit a bank intézményi ügyfeleinek, amelyek Madoff-fal kívántak befektetni. A legnagyobb spanyol bank, a Grupo Santander SAOptimal befektetési alapjának 2,33 milliárd eurós érdekeltsége van a Madoff Securitiesben. A MAN Group plc- a hírek szerint a társaság az RMF-en keresztül érintett -; ez az alapok alapja mintegy 360 millió dollárt fektetett be két olyan alapba, melyeket közvetve vagy közvetlenül a Madoff Securitieshez lehet kötni.

Az Access International Advisorsa Bloomberg jelentése szerint 1,4 milliárd dollárral érintett. A francia AXAkitettsége állítólag 100 millió eurónál kisebb. A brit Barclayskitettsége "minimális", de ezt nem erősítették meg hivatalosan. A svájci Union Bancaire Privée, a fedezeti alapok alapjaiba fektető svájci bank veszteségét meg nem nevezett banki forrásokra hivatkozva mintegy 1 milliárd frankra (850 millió dollár) becsüli a Le Temps nevű lap.

A Royal Bank of Scotland (RBS) Group plc vesztesége 400 millió fontot tehet ki, ami 600 millió dollárnak felel meg. Az RBS a Madoff-fal együttműködő fedezeti alapok alapjainak nyújtott kereskedelmi és kollaterális hitelek révén szenvedhet el komoly veszteségeket. A Nomura Holdings303 millió dollárral érintett, ám ennek hatása a társaság tőkehelyzetére korlátozott. A második legnagyobb olasz bank, az Unicredit SpA közvetlen kitettsége 75 millió euró (101 millió dollár), míg leánya, a Pioneer Investments néhány alapja közvetetten kapcsolatban állt Madoff érdekeltségeivel.