Zárt végűvé válhatnak az ingatlanalapok

A Pénzügyminisztérium tervei szerint a jövőben zárt végűvé lehetne alakítani a ma nyílt végűként működő - vagyis a befektetési jegyeket bármikor visszaváltó - ingatlanalapokat. A bankszövetség elnöke szerint is ez az egyetlen jó megoldás.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A kormány hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a banki mentőcsomag néven ismertté vált törvényjavaslatot. Ebben egyebek között az is szerepel, hogy "nyílt végű nyilvános befektetési alap - az ingatlanalap kivételével - nem alakulhat zárt végű nyilvános befektetési alappá", vagyis a jogszabály lehetővé tenné az ingatlanalapok számára az átalakulást. A PSZÁF és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) hétfői közös sajtótájékoztatóján mindkét szervezet vezetője úgy nyilatkozott, hogy támogatja ezt a módosítást.

Az alapok közötti különbségtételt az indokolja, hogy a pénzpiaci eszközök többségéhez képest az ingatlan illikvid, vagyis nehezen, lassan pénzzé tehető vagyon - éppen emiatt függesztette fel a PSZÁF pénteken tíz napra a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását. Az októberi, nettó 112 milliárdos tőkekivonást, a romló piaci teljesítményt - mínusz 2,1 milliárd forint - és az eezekből adódó 20 százalékos vagyoncsökkenést elnézve úgy tűnik, az alapok érdekében áll, hogy éljenek a törvénytervezetben foglalt lehetőséggel.

Jelenleg az ingatlanba fektető alapok zöme (a 26 ingatlanalapból 20) nyílt végű formában működik, ami azt jelenti, hogy a megtakarításaikat abba fektetők naponta újabb jegyeket vásárolhatnak, vagy visszaválthatják régebben vásárolt értékpapírjaikat. Ennek megfelelően az alap tőkéje folyamatosan, akár naponta komolyabb összegekkel módosulhat.

Mivel az utóbbi hetekben a bankbetétek és az állampapírok hozama jelentős mértékben megugrott, a befektetőknek érdemes volt az ingatlanalapokból kivonni a pénzüket, és átcsoportosítani a magasabb hozamú befektetésekbe. Az alapok számára ez tőkéjük jelentős csökkenését okozta. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében állította le a felügyelet a jegyek forgalmazását. A tőkekivonás folytatása esetén ugyanis az alapoknak áron alul kellett volna értékesíteni ingatlanjaikat, ráadásul ez hosszabb időt is igényelt volna számukra.

A módosítás leírja azokat a feltételeket, amelyek alapján az ingatlanalapok hitelt vehetnek fel kötelezettségeik teljesítésére. Azért módosítja a tőkepiaci törvényt is, hogy rugalmasabbá tegyék a forgalmazási és visszaváltási szabályokat a nyilvános és nyílt végű befektetési alapok jegyeinél - az indoklás szerint a jegyek tulajdonosai védelmében, a hosszabb távú érdekeik és a pénzügyi közvetítőrendszer stabil működéséhez fűződő közérdek érvényesülése végett.

A módosítás szerint a befektetési alapkezelő kérelmére a PSZÁF meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra felfüggesztheti a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi.

Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap nettó eszközértékének tíz százalékát, húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő befektetési jegyek darabszáma tíz százalékkal csökkent, vagy a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökkent.