"Ez a kapkodás költségvetése"

Képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán a 2009-es költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött és kedden továbbvitt általános vitája. Az MSZP a nagytőkések megadóztatását szorgalmazza, a Fidesz szigorúbban szabályozná a tartalék kormányzati felhasználását. Az MDF kevesli a parlagfű elleni harcra szánt pénzt, a KDNP állítja, a bérből és fizetésből élők a vesztesek. Az SZDSZ szerint ez a kapkodás költségvetése.

Önkormányzati reformot, igazi nagy strukturális átalakítást szorgalmazott Gyenesei István szakminiszter a 2009-es költségvetés vitájában. Amivel spórolni kell, az nem a helyi demokrácia, hanem a helyi bürokrácia - vélekedett az önkormányzati miniszter, aki szerint a hivatalok és a feladatok összevonásával csökkenthetők a költségek.

Gyenesei István szerint már 2010-től differenciáltan, 20 százalékkal csökkenteni kellene az önkormányzati képviselők számát. Hozzáfűzte: az önkormányzati érdekszövetségek is egyetértenek azzal, hogy ezt a csökkentést kapcsolják össze az Országgyűlés létszámának csökkentésével. Ugyanakkor tévedésnek nevezte, hogy kevesebb önkormányzat fenntartása számottevő megtakarítással járna.

A 2009-es költségvetésről azt mondta, forráskivonás nem történik, reálértékcsökkennés azonban igen. Közölte, 2009-ben az önkormányzatok a helyi kisebbségi önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal hitelforrás nélkül 3300 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés közel 1,3 milliárd forintot ad, így a 2008-as előirányzatnál 1,9 százalékkal több lesz a forrás.

Veszít a helyi közlekedés

Fónagy János (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy a helyközi személyszállításra, a vasút és a Volán-társaságok működésére 2007-ben 167 milliárd forintot fordított a költségvetés, majd ez az összeg a Máv tőkeemelésével 260-270 milliárdra nőtt. Most soha nem látott emelkedést ígértek, mégis csak 294 milliárd forint szerepel a javaslatban.

A helyi közösségi közlekedésről azt mondta, a 2007-es 35 milliárd forintos támogatást kapja ez a terület, ami 15-20 százalékos finanszírozási visszalépést jelent.

Török Zsolt (MSZP) azt javasolta, a nagytőkések is vegyenek részt a szolidaritásban, de nem csak annyiban, hogy eltekintenek az adócsökkentés igényétől. A valutaspekulációval foglalkozók is adózzanak nyereségük után - szorgalmazta, megjegyezve, a parlamenti képviselőknek is jó példával kell mutatniuk.

Katona Kálmán (MDF) úgy vélte, kevés a parlagfű elleni védekezésre a javaslatban szereplő 953 millió forint, miközben még a személyi jövedelemadó egy százalékát sem lehet felajánlani erre a célra.

Differenciálják a családi pótlékot!

Béki Gabriella (SZDSZ) felvetette, hogy igazságosabb lenne, ha a családi pótlék összegének differenciálásakor a családok jövedelmi helyzetét is figyelembe vennék, a nyugdíjasok pedig járuljanak hozzá az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Hozzátette: szükséges a 13. havi nyugdíj részleges megvonása, mert bevezetésének nem volt meg a fedezete. Ugyanakkor nem lehet egyszerre megszüntetni, hiszen a nyugdíjas-társadalom jövedelemszerkezete nagyon differenciált. A 3 millió nyugdíjasból több mint 2 millió a 78 ezer forintos havi átlagnyugdíjnál kevesebbet kap.

Béki Gabriella a 2009-es költségvetés harmadik, jelenleg a parlament előtt fekvő változatát a kapkodás költségvetésének nevezte. Ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy a kormánypárti képviselők szerint is alakítható a jövő évi büdzsé. Ilyen javaslatokat pedig az SZDSZ is megfogalmaz majd - fűzte hozzá.

Szűkülő egészségügyi büdzsé

Kökény Mihály (MSZP) elmondta: a világgazdasági válság hatására elkerülhetetlenné vált az egészségügyi költségvetés szűkítése is, ám a költségvetés elegendő forrást nyújt ahhoz, hogy a betegek megkapják a szükséges ellátást.

Egészségügyi csúcsértekezlet létrehozását javasolta a szocialista politikus azért, hogy jöjjön létre az a közös akarat, amely kimozdítja az ágazatot a kétharmados törvények béklyójából és lehetőséget ad a strukturális átalakításra.

Latorcai János (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetési törvény javaslata nincs hatástanulmánnyal alátámasztva. A sarokszámok teljesülése pedig az Állami Számvevőszék elnöke szerint is nagy kockázatokat rejt.

A vesztesek a bérből és fizetésből élők, és azok járnak jól, akik áthúzódnak a szürke gazdaságba - hangoztatta az ellenzéki képviselő. Latorcai János felvetette azt is, hogy jövőre az egyensúly megőrzéséhez 4-500 millió eurós hitelt kell felvennie az országnak hetente.

A kormány nem akar bocsánatot kérni

Göndör István (MSZP) elmondta: a kormánynak nem kell bocsánatot kérnie az ellenzéktől az elmúlt évek gazdaságpolitikája miatt, hiszen az állam által felvett kölcsönök elsősorban az emelkedő bérekben és nyugdíjakban találhatók, a kabinet pedig joggal bízhatott abban a pénzügyi válság előtt, hogy az infrastruktúra fejlesztésével elérhető a kívánt gazdasági növekedés.

Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta: az oktatás minőségével idáig is komoly gondok voltak, ezért elfogadhatatlannak tartja az állami normatív támogatás jelentős csökkentését, amely nem elegendő az intézmények fenntartásához. Elmondása szerint a tanárok fizetéseinek reálértéke jövőre a 2002-es, 50 százalékos pedagógusbér-emelés előtti szintre csúszik vissza, így az elmúlt 6-7 év oktatáspolitikája "elvesztegetett idő" - fűzte hozzá.

Hozzátette: megfontolandó az SZDSZ azon javaslata, amelyik az egyetemek és főiskolák ingatlanjait az intézmények kezébe adná, hiszen a "pangó költségvetési támogatás" és a felsőoktatási intézmények eladósodottsága következtében könnyen eltűnhet ez a vagyon.

Egy szám igaz belőle, a 2009

Pokorni Zoltán egyetért a kormánnyal abban, hogy a jelenlegi "államcsőd közeli helyzetben" rugalmas költségvetési tervre van szükség, a mintegy 300 milliárd forintra emelt államháztartási tartalékot a Fidesz azonban csak a kormányzati felhasználás szigorú törvényhozási szabályozásával tudja elfogadni.

Megjegyezte: szükséges az önkormányzati reform, melyet azonban nem a kistelepülésekkel, hanem a fővárossal kellene kezdeni, ahol elsősorban a nagyobb kerületek kialakítása lenne indokolt.

Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta, a kormány beterjesztett ugyan 2009-re egy költségvetést, ebből azonban egyetlen szám igaz, a 2009. Hangsúlyozta, ha olyan feltételekkel juthatna hitelhez Magyarország, mint Csehország, akkor 400 milliárd forinttal kellene kevesebbet kamatra kifizetni.