Hátrányos álláshirdetések, diszkriminatív elbocsátások

Az álláshirdetések, az állásinterjúk, a munkavégzés, illetve a munkaviszony megszüntetése kapcsán tavaly is számos sérelem és hátrány érte a munkát keresőket, illetve a munkavállalókat. Több esetben milliós bírságot is kiszabtak a foglalkoztatókkal szemben.

A tavalyi év tapasztalatai azt mutatják, hogy még mindig nagyon alacsony az emberi jogokkal, különösen az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ismeretek színvonala - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság őszi beszámolójából. Ezzel ellentétben magának a hatóságnak az ismertsége jelentősen növekedetett.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eddig három éves munkája során az ügyek többsége a foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetés miatt indult, tavaly a jogsértést megállapító döntések 60 százaléka volt ilyen. Csökkent, és várhatóan csökkenni is fog a fogyatékkal élők kérelmére induló eljárások száma, törvénymódosítás folytán ugyanis az akadálymentesítési határidők 2010-ről 2013-ig kitolódtak. A védett tulajdonságok közül leggyakrabban a nemzeti és etnikai hovatartozást, az úgynevezett egyéb helyzetet, a fogyatékosságot, illetve az életkort állapították meg a hátrányos megkülönböztetés alapjaként.

Az öt diszkriminációnak tekintendő magatartásforma közül a közvetlen hátrányos megkülönböztetés képviselte a jogsértések döntő részét. Emellett néhány esetben sor került a zaklatás megállapítására is. Ezekben az ügyekben azt is megállapították, hogy a zaklatás mellett közvetlen hátrányos megkülönböztetés is megvalósult, ami azt jelenti, hogy a sérelmet szenvedett személyt az emberi méltóságot sértő megalázáson, megszégyenítésen, támadáson túl, tényleges hátrány is érte a jogsértő magatartás folytán például úgy, hogy a munkaviszonyát is megszüntették.

A lakóhelye miatt utasítottak el egy jelentkezőt

A hatósághoz érkező panaszok túlnyomó többsége évek óta a foglalkoztatással, a munka világával kapcsolatos. Az álláshirdetések, az állásinterjúk, a munkába lépés, a munkavégzés, illetve a munkaviszony megszüntetése kapcsán ugyanis számos sérelem és hátrány éri az álláskeresőket és a munkavállalókat. A panaszok többsége ennek ellenére mégsem a hátrányos megkülönbözetés, hanem a munkaügyi jogszabályok megsértése miatt keletkezett. Több esetben az egyenlő bánásmód követelményét sértő eljárásokat, magatartásokat állapítottak meg.

Az egyéb helyzet kapcsán marasztaltak el autószalont, amelyik a lakóhelye miatt utasította el az egyik munkára jelentkezőt. Az internetes honlapon közzétett autószalon-vezetői álláshirdetésre a munkaerő-közvetítőnél azt a választ adták a panaszosnak, hogy nem tudnak munkát biztosítani neki, mert csak az adott megye lakosaival foglalkoznak. A jelentkező közölte, hogy nem jelent gondot a számára a beutazás és nem kért sem az albérlethez, sem a munkába járáshoz hozzájárulást.

A munkáltató az eljárás során elismerte, hogy szóban azt kérte a munkaerő-közvetítőtől, előnyösebb lenne, ha a telephely közelében lakók közül tudnának választani, és közölte azt is, hogy nem foglalkoztattak más megyében lakó munkavállalót. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem fogadta el a védekezést, mert a munkáltató által felállított és alkalmazott követelmény a munka jellege és természete miatt nem volt indokolt és nem tekinthető arányosnak sem. Mind a foglalkoztatóval, mind a munkaerő-közvetítővel szemben megtiltották a jogsértő magatartás további folytatását és elrendelték a határozat nyilvánosságra hozatalát, a foglalkoztatót pedig ezen felül még 500 ezer forintra is megbüntették.

Csak a romákat bocsátották el

Egy takarítói tevékenységet folytató gazdasági társaság volt alkalmazottai például azt sérelmezték, hogy a létszámleépítés során roma származásuk miatt bocsátották el őket. Korában egy másik cégnél dolgoztak, ahonnan a végkielégítés kifizetését követően átvette őket az új munkáltató, aki ígéretet tett arra, hogy senkit nem fog elbocsátani. Ennek ellenére mégis több dolgozó munkaviszonyát szüntették meg.

A munkáltató azzal védekezett, hogy az országban több telephelyen végez munkát, dolgozóiknak mintegy 47 százaléka roma származású, és az elbocsátások nem voltak összefüggésben a munkavállalók kisebbséghez tartozásával, mivel erről hivatalos tudomása sem volt. Ezzel szemben annak a kórháznak az alkalmazottai, ahol a cég a takarítást végezte egybehangzóan állították, hogy mindenki tudta, a roma származásúakat bocsátották el. A bizonyítás eredményeként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panasznak helyt adott, a munkáltatót eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, és 3 millió forintos pénzbírsággal sújtotta.