Felelnének a hivatalok a határidőn túli ügyintézésért

A hatóságoknak vissza kellene fizetniük a befizetett illetéket, ha kicsúsznak az ügyintézési határidőből - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tervezetéből. A közigazgatási eljárások egyszerűsítése jegyében csökkentenék az eljárási határidőket és szélesítenék az egyablakos ügyintézés lehetőségét. A végrehajtást elrendelő döntés ellen megszűnne a jogorvoslat lehetősége.

Tapasztalatok szerint a közigazgatási szervek gyakran nem tartják be az ügyintézési határidőket. A hatályos törvény főszabályként 30 napot ad erre, miközben megengedi, hogy ettől egyes eljárásoknál eltérhessenek. Kiderült azonban, hogy az egyes szervek az eltérést nem a törvénynek megfelelően írják elő saját eljárásukra. Emellett indokolatlanul széles az a kör, ami nem számít be az ügyintézési határidőbe. A mulasztó hatóságokkal szemben pedig jelenleg semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre (2007-ben 10 935 947 hatósági döntésből 107 000 döntés született határidőn túl).

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) tervezete ezért bevezeti a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségét, ha az elmulasztja az ügyintézési határidőt. A visszatérítés mértéke az eljárás lefolytatásáért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj mértékéhez igazodik, a szabályozás azonban (tekintettel az illetékmentes eljárásokra) átalány-visszafizetési kötelezettségről is rendelkezik.

A tervezet áttér a határidők munkanapban való számítására, így például a 30 napos határidő huszonkét, a tizenöt napos pedig tíz munkanapra módosul. A belső ügyintézési határidőre vonatkozóan pedig kimondják, hogy a hatóságnak az eljárási cselekményeit haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon kell elvégeznie (jelenleg a hatóságok sokszor úgy lépnek túl egyes ügyintézési határidőket, hogy nem is volt lehetőség a határidő betartására. Ha az ügyintézési határidő három nap, és a kérelem pénteken érkezik, az ügyintéző képtelen jogszerűen eljárni).

Ügyfélterhek csökkenése

Jelenleg az azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet már valamely hatóság nyilvántartása tartalmaz (indokolatlan is olyan adatról igazolást kérni, amellyel az állam maga is rendelkezik). Ezt a kört bővítené a tervezet, amikor kimondja, hogy olyan adat igazolása sem kérhető, amely a bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szerepel (eszerint például nem lenne kötelezhető az ügyfél cégkivonat beszerzésére).

A tervezet az általános eljárási szabályok szintjén vezetné be az egyablakos eljárást, vagyis lehetővé tenné azt, hogy a valamely jog megszerzéséhez szükséges több eljárást az ügyfél egy ablaknál, az úgynevezett kijelölt hatóságnál tudjon megindítani. Főszabályként a törvény csupán "postás" szereppel ruházza fel a kijelölt hatóságot, amely a kérelmeket továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel bíró hatóságokhoz, ahol majd külön-külön hozzák meg és közlik döntésüket az ügyféllel.

Eddig kudarc az elektronikus ügyintézés

A Ket. lehetővé teszi az elektronikus eljárást, de lényegében alig élnek vele (a közigazgatási hivatalokhoz nem érkezett az elmúlt három évben kérelem elektronikus úton). Ágazati jogszabályok sokszor kizárják az elektronikus eljárás lehetőségét, emellett az ehhez szükséges technikai feltételek sem adottak. Ezekre (is) tekintettel csak 2011. január 1-jén lépne hatályba az a módosítás, amely a hatóságokat kötelezi az elektronikus kapcsolattartásra. Ez alól csak szűk körben engednének kivételt: ha valamilyen külső oknál fogva lehetetlen az elektronikus kommunikáció, vagy ha az az eljárás elhúzódásával járna. Ilyen például, ha üzemzavar keletkezik a küldő vagy a fogadó hatóság informatikai rendszerében.

Az elektronikus kapcsolattartást emellett egyszerűsítenék. Most a hatóságoknak egyrészt csatlakozniuk kell a központi rendszerhez (ügyfélkapuhoz), másrészt képesnek kell lenniük az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok fogadására és a küldő viszontazonosítására. Az utóbbi módszerrel történő ügyintézés nem terjedt el, ezért az elektronikus kapcsolattartást teljes mértékben a központi rendszerre bíznák. Az ügyfél továbbra is jogosult lesz minősített aláírással ellátott elektronikus dokumentumot küldeni, ezt azonban nem közvetlenül a hatóságnak küldi, hanem a központi rendszernek, amely a viszontazonosítást elvégzi és az iratot a hatóság ügyfél- vagy hivatali kapujára továbbítja.

Hatékonyabb végrehajtás

A közigazgatási eljárások hatékonyságát leginkább a végrehajtási szakasz problémái veszélyeztetik. A mostani szabályozás lehetővé teszi, hogy a kötelezett jogorvoslati jogával élve hónapokig megakadályozza a végrehajtást. A tervezet ezért kimondja, hogy a hatóság végrehajtást elrendelő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, a döntés a közléssel válik jogerőssé. Ennek indoka, hogy végrehajtást egy (adott esetben) többfokú jogorvoslati rendszer előzte meg, ahol a kötelezett közölhette valamennyi érvét.

A tervezett változások nagy része már jövőre hatályba lépne, így egyszerűbb és gyorsabb lehetne a - gyakran bosszúságot okozó - hivatali ügyintézés.