Bajnai-csomag: örülnek is, meg nem is

Több mint 800 milliárd forint hatású program indul be a következő év tavaszán. Az úgynevezett Bajnai-csomag legnagyobb része a garanciaprogram, amit lényegében az újrafelhasználhatóság duzzaszt 540 milliárd forintos tétellé. A szakma megosztott a csomaggal kapcsolatban - közli a Világgazdaság.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke nem ért egyet a támogatás belső szerkezetével. A múlt hét végén bejelentett, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) szóló program - mint kiderült - 807 milliárd forintot tartalmaz, amelyből 265 milliárd uniós forrás.

A csomag része a garanciaprogram, amely összesen 540 milliárd forintot tesz ki (60 milliárd uniós forrás). Ez a hatalmas összeg nem pénzbeni támogatás, hanem hitelbővülést lehetővé tevő eszköz, ráadásul a hitel megújítható. A 540 milliárd a hitel fedezésére szolgál, ezért lehet ekkora pénzről beszélni.

Ezt sérelmezi Antalffy Gábor, mivel szerinte így ez a szám pusztán "fantomösszeg", szerinte ennek nagy részét le sem hívják majd a vállalkozások. Az elnök inkább fejlesztési hitelek támogatására fordítaná a pénzt. Problémásnak nevezte azt is, hogy kormány túlságosan kedvező helyzetbe hozza a kereskedelmi bankokat, a kkv-k pedig nem szívesen engednek idegen tőkét a vállalkozásukba.

Kéri István, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kevesli a programnak a beruházási pályázatokra fordítandó 80 milliárdos tételét. Szerinte a 600-700 ezer hazai kkv számára ez kevés, pedig ez a szektor az unió legszegényebb rétege. Szerinte a csomag kockázatitőke-programjának tavaszi kezdése is késői, ráadásul a háttérrendszer még kész sincs.

Örül a tervnek Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese. Az uniós forrásokból kevés jutott az elmúlt években a kkv-knak, és az adórendszer sem ad elég ösztönzést a fejlesztésekhez. A program nagy pozitívumaként kiemelte, hogy a terv segít hitelintézeti kapcsolatépítésben. A hazai kis- és középvállalkozások 72-74 százalékának nincs bankkapcsolata, ez uniós átlagban 22 százalék - írja a Világgazdaság.