Lassul a szlovák gazdasági növekedés

A 2007-es rekord után fokozatosan lassul Szlovákia gazdasági növekedése, de európai viszonylatban még így is nagyon magas szintű. A lassulás fő oka a lakossági fogyasztás visszafogottsága.

Szlovákia gazdasági növekedése, éves összehasonlításban, a második negyedévben 7,6 százalékra lassult az első negyedévi 8,7 százalékos ütemről - erősítette meg a szlovák statisztikai hivatal a kedden kiadott második becslésében. A második negyedévben a szlovák hazai össztermék folyó áron 507 milliárd szlovák korona (3,99 billió forint) volt.

A tavalyi utolsó negyedévben 14,3 százalékkal, tavaly egész évben átlagosan 10,4 százalékkal nőtt a szlovák GDP, ez a legújabb rekord az önálló Szlovákia történetében a 2006-os, 8,3 százalékos ütem után. A szlovák statisztikai hivatal idénre 7,9 százalékos, a szlovák pénzügyminisztérium 7,7 százalékos, jövőre 6,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít.

Az Európai Bizottság az áprilisban megjelent, tavaszi előrejelzésében erre az évre 7,0 százalékos, jövőre 6,2 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának.

A második negyedévben a növekedést a lakossági fogyasztás lassította: bővülése, éves összehasonlításban 5,7 százalékra csökkent az első negyedévi, rendkívül erős 8,4 százalékról. Tavaly 7,1 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás.

Keresleti oldalról erősen támogatták a növekedést a közkiadások: a közfogyasztás növekedési üteme 8,9 százalékra ugrott az első negyedévi 0,6 százalékról, rendre éves összehasonlításban. Tavaly 0,7 százalékkal nőtt a közfogyasztás.

Ismét erősek a beruházások: éves többletük a második negyedévben 9,6 százalékos volt az első negyedévi 2,4 százalék után. Tavaly 7,9 százalékkal szaporodtak a beruházások Szlovákiában.

A nagy autóipari beruházások bázishatásának elmúltával - és a nyugati piacok szűkülése miatt - továbbra sem jók a kereskedelmi adatok, lassítják a növekedést. A GDP-számításhoz figyelembe vett szlovák export éves növekedése a második negyedévben 8,7 százalékra lassult az első negyedévi 12,4 százalékról.

Közben az import bővülése csak 9,0 százalékosra lassult, miután, 14,2 százalékos többlettel, már az első negyedben is meghaladta az export fejlődését. Tavaly még fordított volt az ábra: az export 16,0 százalékkal, a behozatal 10,4 százalékkal bővült.

Szlovákiában júliusban 4,4 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva a júniusi 4,3 százalékról. Az infláció tavaly ősz óta gyorsul Szlovákiában is, részint külső okból, az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is.

Az év vége felé az infláció valamelyes enyhülésére számítanak az elemzők, részint a bázishatás, részint az olajtermékek valamelyes olcsóbbodása, részint a gazdasági növekedés Szlovákiában is valószínű lassulása matt. Az is segíthet, hogy a szlovák kormány keményen alkudozik az energiaárak őszi emeléséről: egyelőre visszautasította a monopolszolgáltató 28 százalékos emelési javaslatát.

Az infláció féken tartásához az is hozzájárulhat, hogy a központi banknak, a korábbi várakozással ellentétben, mégsem kell negyed százalékponttal csökkentenie alapkamatát, hogy összhangba kerüljön az Európai Központi Bank (EKB) szintjével, tekintettel Szlovákia januári euróövezeti csatlakozására.

A Szlovák Nemzeti Bank utoljára tavaly áprilisban mozdult, az akkor még alacsony inflációra tekintettel negyed százalékponttal 4,25 százalékra csökkentve alapkamatát. Az EKB most idén július elején negyed százalékponttal éppen 4,25 százalékra emelte alapkamatát, így Szlovákiában elhárult a további kamatcsökkentési kényszer. Ez azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy a banknak a gazdasági növekedést sincs módjában segíteni.