Vágólapra másolva!
A Pénzügyminisztérium elutasította a pénztárszövetségeknek a pénztári befizetések megadóztatása elleni kifogásait - jelentette be Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára kedden egy sajtóbeszélgetésen. A pénztárak szakemberei szerint az állam jövőbeli fogyasztást akar azonnal adóztatni, de a munkáltató befizetések várható visszaesése miatt a várt bevétel töredékéhez sem jut majd hozzá.
Vágólapra másolva!

A kormány jövőre 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással akarja terhelni - többek között - a nyugdíjpénztári, az egészségpénztári és önsegélyző pénztári befizetéseket. Az adótörvényekről a Pénzügyminisztériumban kedden délelőtt tartott tárgyalásokon az országban működő hét pénztárszövetség egyeztetett álláspontjában sorolta fel a kifogásait a tervezett intézkedés ellen, a Pénzügyminisztérium képviselői viszont nem fogadták el a pénztárak érveit.

Juhász Istvánné szerint a tervezett lépés nem csak 2,9 millió pénztártag és számos munkáltató érdekeit is sérti, de ellentmond az öngondoskodás kormány által többször is hangoztatott elvének. Emellett a befizetések megterhelése egy jövőbeli fogyasztás azonnali megadóztatását jelenti.

A pénztárak szakemberei szerint a pénztári befizetések megterhelése azok jelentős visszaesését eredményezi, ezért a jelenlegi befizetések alapján 11 milliárd forintra becsülhető bevétel töredéke sem folyik majd be a költségvetésbe. Valamint a pénztári befizetések munkáltatók által várható visszafogása jelentős mértékben csökkenti a pénztári rendszer hitelességét.

Az utóbbi időben a korábbinál jóval kockázatosabbá vált tőkepiaci helyzetben a nyugdíjpénztáraknak érdemes megtartaniuk részvényeiket, a tagoknak pedig a koruknak megfelelően kiválasztott portfóliójukat - hangoztatta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Szerinte ugyanis portfólióváltáskor a tag realizálja a az utóbbi hónapok részvénypiaci visszaeséséből származó veszteségeket, pénztárváltás esetén pedig még díjat is kell fizetniük.

Nagy Csaba elmondta: A portfóliók átrendeződése azt eredményezte, hogy a korábbi szintekhez képest megnőtt a részvény- és deviza-kitettség, csökkent az alacsony kockázatú eszközök súlya. Ennek hatása, hogy gyakoribbá válnak a hozamingadozások mind negatív, mind pozitív irányban, így kevésbé várható, hogy kiszámítható egyenletes teljesítményt mutasson egy-egy portfolió. Hosszú távon azonban a rövid távon jelentkező árfolyam ingadozás - a befektetési időtáv növekedésével - fokozatosan csökken.

Tevékenységük első 10 évében gyenge volt a nyugdíjpénztárak teljesítménye, az utóbb években azonban - a kockázatossá vált tőkepiaci helyzet és tőzsdei veszteségei ellenére - lehetővé vált a pénztárak hatékony működése - véli Holtzer Péter, a "Nyugdíj és időskor" témájával foglalkozó kerekasztal elnöke. Szerinte ez elsősorban a befektetések megosztásának, a költségplafon és a választható portfóliók bevezetésének ksözönhető.

Szerinte a nyugdíjpénztári rendszer bevezetése előtt a jövő nyugdíjasai kizárólag arra alapozhatták járadékukat, hogy az ország polgárainak következő generációja képes és hajlandó az ehhez szükséges járulékot befizetni. A nyugdíjpénztárak bevezetésével viszont konkrét - akár külföldi - befektetések hozamára is alapozható ez.

A nyugdíjpénztári hozamokat megfelelő időtávon érdemes mérni - hangsúlyozta Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Rámutatott: a dinamikus portfóliók hosszú távon sokkal jobban teljesítenek, mint a konzervatívak, s azoknak, akik ezeken most rövid távú veszteséget szenvedtek el, még több évtizedes befektetési periódusuk van.