Tavaly 8,5 százalékkal - 297,4 milliárd dollárra -, 2006-ban 8,17 százalékkal nőtt a hazai össztermék Vietnamban. Az idei növekedés elmaradt a kormány 7 százalékos várakozásától is.
A fejlődést az import drágulása és a nagy infláció lassította, tették hozzá az adathoz a minisztériumban. Azt is közölték, hogy az első háromnegyed évben Vietnam fő exportpiaca már nem az Egyesült Államok és Európa volt, hanem a délkelet-ázsiai országok (ASEAN-térség).
Az 1986-ban kezdeményezett reformok és átalakítás nyomán - szocialista irányzatú vegyes piacgazdaságot igyekeznek kiépíteni - Vietnam gazdasági fejlődése nekilendült, a GDP évente átlagosan 7-8 százalékkal nőtt, leszámítva a múlt évtized végi ázsiai fizetési válság időszakát, amikor 5-6 százalékra lassult 1998-ban és 1999-ben.
Az ipar a vezető szektor
GDP-hez kínálati oldalon az ipar tavaly 41,6 százalékkal járult hozzá az 1989-es 27,3 százalék helyett. A mezőgazdaság hozzájárulása 20,25 százalékra csökkent 42 százalékról. Keresleti oldalon azonban a GDP 68 százalékban az exportra van utalva, és annak túlnyomó része mezőgazdasági termék. Ez megsínylette a tavalyi és év eleji világszintű élelmiszerszűkét: Vietnam is korlátozta rizskivitelét, a hazai drágulást fékezendő. A korlátozást csak júliusban vonták vissza, de ugyanakkor vámot is kivetettek a rizsexportra. Mindazonáltal a rizs majdnem 70 százalékkal többe került a nyár végén a vietnami hazai piacon, mint egy éve, hozzájárulva a 25 százalékos tizenkét havi inflációhoz.
Vietnam a világ második számú rizsexportőr országa, és a kávéexportban is második helyezett világszinten.