Tűzszünetet kötöttek az almafronton

Vágólapra másolva!
Aláírta az ipari alma felvásárlási áráról és az állami támogatásról szóló megállapodást Gráf József agrárminiszter Jakab Istvánnal, a Magosz elnökével és Budai Gyulával, a szövetség igazgatójával csütörtökön a minisztérium épületében, ezzel egy időre hivatalosan is véget ért az almacsata.
Vágólapra másolva!

Az aláírást megelőzően Gráf József elmondta, hogy lengyel kollégájával lépéseket tesz a kínai léalmasűrítmény kedvezményes vámtételének eltörléséért az Európai Unióban.

Az ipari alma kilójáért a piac 60 százalékát uraló Agrana minimum 9 eurócentet fizet, az agrártárca pedig a termelők tavalyi többletkiadásai miatt hektáronként mintegy 70 ezer forinttal támogatja a termelőket, az összeget még az idén megkapják.

Jakab István úgy vélte, hogy miután a lengyelországi minimum felvásárlási ár is hasonló mértékű, a többi magyarországi feldolgozó sem utasíthatja ezt vissza.

Gráf József ismertette: a de minimis támogatás keretében nyújtott, hektáronkénti 70 ezer forint azoknak a termelőknek jár, akik ipari léalmaként értékesítik terméküket feldolgozóknak. A támogatások felső határa három évre 7500 euró, így akik tavaly már a fagykárok enyhítésére kaptak ebből a keretből, most annyival kevesebbhez juthatnak. A mintegy 1,5 milliárd forintot kitevő támogatást a minisztérium saját költségvetéséből, átcsoportosítással biztosítja.

A minimális 9 eurocenthez (az Agaranával kötött megállapodás idején érvényes árfolyam alapján ez nettó 21,50 forintot jelent) nagyon hasonló minimál árat fogadott el 6-7 lengyel feldolgozó is, így Gráf József bízott benne, hogy a Rauch is elfogadja ezt az árat.

Budai Gyula arról számolt be, hogy a magyar felvásárlókkal megkezdték az egyeztetéseket, eddig nem sok eredménnyel. Tavaly a fagy elvitte a magyar léalma jelentős részét, az almasűrítmény ára emelkedett, és a feldolgozók 50-60 forintért vásároltak fel külföldről léalmát. Időközben azonban az olcsó kínai almasűrítmény lenyomta az árakat, ami veszteséget okozott a feldolgozóknak, ez azonban nem a termelők hibája, hanem egy rossz gazdasági döntésé - tette hozzá.

Jakab István hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "szociális robbanást" sikerült megelőzni a megegyezéssel, mivel itt az almatermesztés a megélhetés egyik forrása. Hozzátette: ennél alacsonyabb árnál a léalma-termesztés került volna veszélybe Magyarországon. A megállapodásban meghatározott minimálár még mindig mintegy 9 forinttal alacsonyabb az önköltségnél.

Budai Gyula beszámolt arról is, hogy a blokádot mindenhol megszüntették.

Az aláírást megelőzően Gráf József elmondta, hogy lengyel kollégájával lépéseket tesz a kínai léalmasűrítmény kedvezményes vámtételének eltörléséért az Európai Unióban.

A hosszú távú megoldás érdekében - a kínai sűrítményen túl - Gráf József kezdeményezi, hogy Magyarországhoz hasonlóan más országokban is tiltsák meg a léalma savtartalmának citromsavval történő beállítását. A jelenlegi helyzet ugyanis szűkíti a magyar alma piaci lehetőségeit.

Tiltakoznak a kis feldolgozók

A kisebb feldolgozók viszont tiltakoznak a megállapított almaár ellen. szerintük ugyanis az ellehetetlenülésüket okozza a kikötött összeg - közölte három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég nevében Filep László, a mátészalkai ESZAT Kft. igazgatója csütörtökön az MTI-vel.

A kft. vezetője a mátészalkai, a nagykállói és a vajai almafeldolgozó üzem közös véleményét tartalmazó írásos nyilatkozatban azt állította: az osztrák tulajdonban lévő "Agranával kötött földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri alku a magyar tulajdonban lévő sűrítménygyártó gazdasági társaságok kapacitásának likvidálását jelenti".

A három cég kinyilvánította, hogy "az ármegállapodást a piaci viszonyokba történő durva beavatkozásnak" tartják, álláspontjuk szerint "az sérti a versenyhivatali törvényt is, és az egyoldalú, a magyar cégek vesztét okozó diktátumot nem fogadják el".

Filep László az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy a világpiacon 9 eurócentes ipari almafelvásárlási ár alapján nem lehet értékesíteni almasűrítményt, a tényleges ár ugyanis 6 eurócent.

A cégvezető szerint a magyar tulajdonban lévő feldolgozócégek külön tárgyalási lehetőséget kértek az agrártárcától az ügyben, de azt a keddi budapesti egyeztetésen nem biztosították a számukra.

Hozzátette: a tárgyalásra egyébként részletesen kidolgozott javaslatot vittek, amely állítása szerint "biztosította volna az ágazat szereplőinek a lehető legjobb megoldást".

A részletekről Filep László elmondta, hogy felajánlották, a legyártott sűrítményt vásárolja fel a magyar állam a világpiaci ár alapján történt számítások alapján, s próbálja értékesíteni, vagy két éven belül, a kamatokkal növelten visszavásárolják a gyártók a terméket.

Az igazgató szerint a 9 eurócentes megállapodás a külföldi cég részéről feltehetően a piacszerzést szolgálja, hogy ha a magyar tulajdonú cégek ellehetetlenülnek, egyedüli ipari almafeldolgozó maradhasson.

Magyarországon két nagyvállalkozás, az Agrana a feldolgozói kapacitás 50-55 százalékát, a Rauch pedig - amely kedd este ugyancsak nem fogadta el a kikötött árat - a 15-20 százalékát birtokolja. A fennmaradó 25-30 százaléknyi kapacitás 5 magyar tulajdonú cégé, közülük legtöbbel, 8-10 százalékkal a mátészalkai ESZAT Kft. bír.