Újabb botrány a Világbanknál

A Világbank korábbi elnöke egy olyan cseh vállalkozónak adott írásbeli igazolást, aki több százezer kisbefektetőt károsított meg, és a Bahamákra menekült a pénzükkel. Egy civil szervezet vádjai szerint a Világbank segítségével mindezek után amerikai befektetőket is sikerült megtévesztenie Viktor Kozenynek.

Az utóbbi három évben szinte folyamatosak a botrányok a Világbank körül. A szervezet élére a szokásjog szerint az Egyesült Államok jelöli az elnököt, és talán Amerika nemzetközi reputációjának gyengülésével magyarázható, hogy 2005 óta a sokadik zavaros esetre derül fény.

Most egy újabb, szintén súlyos eset vált ismertté. A Világbank Wolfowitz előtti vezetőjéről, James Wolfensohnról eddig általában csak annyit lehetett tudni, hogy kedves és magával ragadó tárgyalópartner a külvilág számára, viszont a bankon belül sokszor zsarnokian viselkedett a The Washington Post szerint.

Ugyanakkor Wolfensohnt kétszer is megválasztották a szervezet élére 1995 és 2005 között, pedig eredetileg a Clinton-adminisztráció embere volt, majd mégis sikerült jó viszonyt kialakítania George W. Bush csapatával. Wolfensohn most azonban furcsa vádakkal kénytelen szembenézni. Az a civil szervezet, amely a Wolfowitz elleni ügyeket is kiderítette, most a Világbankot 1995 és 2005 között kormányzó ausztráliai születésű amerikai bankárról is kínos dolgokat állít.

A Government Accountabilty Project (GAP) azt mondja ugyanis, hogy Wolfensohn a Világbank írásos támogatásáról biztosította a kilencvenes évek második felében azt a Viktor Kozenyt, akit szülőföldjén, Csehországban már régóta köröztek pénzügyi visszaélések miatt.

Az első bukó

A Világbank 2005 és 2007 között regnáló elnöke, Paul Wolfowitz volt az első, akinek a botrányok miatt idő előtt kellett lemondania. Az iraki háború egyik ötletadója, korábbi amerikai hadügyminiszter-helyettes hol lyukas zokniban ment be a mecsetbe, hol pedig arab barátnője, Shaha Riza miatt került bajba. Az eredetileg is a Világbanknál dolgozó nőt Wolfowitz különböző jutalmakban részesítette, amikor a pénzintézetnél a főnöke lett.

Wolfensohnt - a GAP vádjai szerint - a Világbanknál dolgozó beosztottjai hiába figyelmeztették, hogy ne adjon írásos nyilatkozatot Kozeny tisztázására, a bankelnök mégis levelet írt, amelyben Azerbajdzsán vezetői és amerikai befektetők előtt gyakorlatilag igazolta Kozeny korábbi tevékenységét - minderről a Bloomberg számolt be. A GAP honlapja szerint Wolfensohn ajánlása előtt három évvel Kozeny 1 milliárd dollár kárt okozott Csehországban.

Wolfensohn tagad

Wolfensohn tagadja, hogy kiállt volna - munkatársai figyelmeztetése ellenére - Kozeny mellett. A cseh vállalkozó a Bahamákról szintén válaszolt a Bloomberg kérdésére, és ugyancsak cáfolta a GAP állításait. Szerinte a civil szervezetet egyszerűen megvásárolta egy korábbi üzlettársa, akit vele együtt megvesztegetéssel gyanúsítanak. A korábbi üzlettárs, Frederic Bourke azt állítja, hogy Kozeny több millió dollárt lopott el tőle. Bourke tényleg finanszírozta a GAP kutakodását a Bloomberg szerint.

Ha Wolfensohn valóban írt levelet 1997-98 táján - ahogyan azt a GAP állítja -, akkor az azért lenne kínos, mert Kozeny ekkoriban már elmenekült Csehországból, állítólag 200 millió dollárt kisíbolva onnan (a GAP, már említettük, ennél is nagyonbb összegről, egymilliárd dolláros kárról tud). A Wikipedia cseh oldala szerint Kozeny már 1993-ban elhagyta Csehországot.

Akár egymillió károsult is lehet

Az úgynevezett kuponos privatizáció során egy időben gyakorlatilag a cseh ipar nagy részét saját holdingja alá szervezte be Kozeny, aki jó viszonyban volt Václav Klaus akkori pénzügyminiszterrel, a kuponok bevezetését javasló egyik politikussal. (Klaus jelenleg cseh köztársasági elnök, elsősorban EU-integráció elleni fellépéseiről ismert.)

A kuponos privatizáció lényege az volt, hogy a cseh állampolgárok "vócsereket", kuponokat kaptak, amelyekkel kereskedni lehetett a tőzsdén. A vócserek egy-egy vállalatrészt testesítettek meg. Így a vállalatok sok kis tulajdonos kezébe kerültek, gyakorlatilag érdemi irányítás nélkül.

Az állami tulajdont így Csehországban pár évig valójában a tulajdonos nélküli állapotok váltották fel, amit persze néhány ügyeskedő szépen kihasznált. Kozeny például több céget és holdingvállalatot is alakított, ezekbe sikerült időnként 5 milliárd dollár értékű vagyont is bevinnie. Végül körülbelül 200 millió dollárral távozott a Bahamákra, ahonnan már nem mert visszatérni hazájába.

Csehországban körülbelül 16 milliárd korona (akkoriban ez körülbelül 100 milliárd forintnak felelt meg) eltüntetése miatt körözték Kozenyt a kilencvenes évek közepétől. A károsultak száma becslések szerint 80 ezertől egymillióig terjed Csehországban. A vállalkozó Harvard Capital & Consulting nevű cégén keresztül többek között mendzsment-díjazásra hivatkozva utaltatott át magának óriási összegeket. (Kozeny a Harvardon végzett, persze a híres amerikai egyetemnek köze sem volt a cseh üzleteihez.)

Hat ír útlevele volt

Közben Kozeny szerzett hat (!) ír útlevelet, de még venezuelai papírokkal is rendelkezett, és újabb projektekbe fogott bele. A 90-es évek második felében inkább már Azerbajdzsánt szemelte ki célpontnak. Itt is kuponos privatizációról győzködte a vezetőket, és ehhez volt szüksége a Világbank segítségére.

Ekkoriban Kozenynek a különböző cégeinél igen komoly üzlettársai voltak. Így például John Sununu, aki az idősebb Bush elnök kabinetfőnöke volt egykor a Fehér Házban, a CNN, illetve a Fortune magazin szerint igazgatósági tagja volt Kozeny egyik vállalatának, a Daventree Ltd.-nek, ahol hasonló posztot töltött be egy kiöregedett amerikai űrhajós, Thomas P. Stafford is.

Amerikai károsultak

Az azeri befektetésekről hatalmas invesztorokat sikerült meggyőznie Kozenynek, többek között az AIG-t, a világ egyik legnagyobb biztosítóját is beszervezte. Azerbajdzsán azonban végül elállt attól, hogy a Socar nevű olajvállalatát privatizálja. Kozenyt nem izgatta különösebben, hogy az azeriek elálltak a Socar eladásától, ekkorra ugyanis már több száz millió dollárt sikerült amerikai befektetőktől szereznie.

A Wall Street-i invesztorok pénzéből újabb - immár amerikai - vádak szerint 182 millió dollárt utalt át magának. Emiatt a híres New York-i ügyész, Robert Morgenthau indított ellene eljárást. Egy másik ügyben amerikai szövetségi ügyészek nyomoznak Kozeny ellen, akit azzal vádolnak, hogy lefizette az azerbajdzsáni döntéshozókat.

Morgenthau Kozeny elleni vádiratai nyomán a 2005-ben a cseh szélhámost egy ideig le is tartóztatták a Bahamákon, kiadatási őrizetbe helyezték, de végül se Csehországnak, se az USA-nak nem adták ki.