Kína milliárdokkal támogatja gazdaságát

A Kínai kormány 58 milliárd dollárt fordít arra, hogy stimulálja a gazdaságot és lazítson a monetáris politikáján ebben az évben. Mondta Frank Gong a JPMorgan & Co. Kínakutatással foglalkozó ágazatának vezetője - írja a Bloomberg hírügynökség.

A világ negyedik legnagyobb gazdaságának növekedése lelassult az elmúlt egy évben, valamint az ipari termelés is a legkisebb mértékben nőtt az elmúlt 16 hónaphoz képest, júliusban.

A felső vezetés óvatosan és körültekintően kívánja megtervezni gazdaságstimuláló csomagját. A csomag tartalmazza az adók mérséklését, a belföldi tőkepiacok stabilizálását és az ingatlanpiac támogatását is - írta Gong egy, a kínai gazdaságról készített jelentésében a minap.

Az intézkedések 400 milliárd jüanba, azaz közel 58 milliárd dollárba kerülnek majd. Ez az összeg a kínai GDP 1,5 százalékának felel meg. Ehhez hasonló méretű, a közel 600 milliárd jüanos (90 milliárd dolláros) kiadást jelentő Szecsuan tartománybeli újjáépítések finanszírozása, ahol a május 12.-ei földrengés során több mint 5,5 millió épület omlott össze és további 6 millió ház rongálódott meg.

Fontosabb az inflációnál a fenntartható fejlődés

Július óta a kínai gazdaságpolitikáért felelős döntéshozók sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági fejlődés fenntartására, mint az infláció csökkentésére, mivel jelenleg a kiviteli cikkek iránti kereslet bizonytalan.

A központi bank lazítani fog a monetáris politikáján az év hátralévő felében, amint az infláció is mérséklődni kezd. Februárban még 8,7 százalékos rekordértékű volt, jelenleg 6,3 százalék körül mozog, a gazdasági növekedés még mindig 10 százalék felett van.

Kína rendelkezik a világ legnagyobb külföldi deviza tartalékkal, mely 1810 milliárd dollárt tesz ki. Ebben az évben folyamatosan növelte, a rekordnak számító 75,5 milliárd dolláros bővítést idén áprilisban vitték véghez.

A kormány emelni fogja közművek árát. A gázolaj- és a dízel árak államilag szabályozottak, az olimpia után viszont egy átfogó reform keretében módosulnak. Június közepén 1000 jüannal (145,5 dollár) emelkedett a kiskereskedelmi benzin és gázolaj tonnánkénti ára. A júliusi szállítású határidős olaj hordónkénti ára a hírre 3dollárral 133,68 dollárra csökkent akkor.

Kína a világ vezető gazdasági hatalma lesz 2035-re

A világ olajfogyasztása növekedésének 30 százaléka jutott Kínára 2000 és 2007 között, egész Észak-Amerikára 20 százalék. 2010 körül Kína lesz a világ legnagyobb energia-felhasználója megelőzve az USA-t. A növekvő olajkereslete miatt Kína lett az egyik legbefolyásolóbb tényező az olajárak alakulásában. Jelenleg 150-160 millió tonna olajat importál, 2035-re ez 350 millió tonnára fog rúgni.

Az 1960 és 2000 közötti időszakra Kína GDP-jének megduplázódására számítottak, ezzel ellentétben az majdnem a tizenhétszeresére nőtt. Előrejelzések szerint 2030-35 közötti időszakra a népesség lassan növekedni fog 1,49 milliárd főre, a GDP összege jelenleg 4000 milliárd dollár, amely 7 000 milliárd dollárra emelkedik. A nyugati elemzők ennél jóval nagyobb növekedésre számítanak.