Csökkenőben a lengyel munkanélküliség

Lengyelországban júliusban tovább bővült a kiskereskedelmi forgalom, 14,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték a lengyel statisztikai hivatalban kedden. Az elemzők csak 14,0 százalékos többletet vártak. Júniusban 14,2 százalékos, tavaly júliusban 17,1 százalékos volt a többlet az egy évvel azelőttihez képest.

A munkanélküliség 9,4 százalékosra csökkent a júniusi 9,6 százalékról, jelentették szintén kedden a lengyel statisztikai hivatalban. Az elemzők 9,5 százalékra számítottak. Tavaly júliusban 12,2 százalékos volt az állástalanok aránya. Egy más módszerű - csak az aktívan munkát kereső állástalanokat összesítő - statisztikai hivatali felmérés szerint a második negyedévben átlagosan 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliség az első negyedévi 8,1 százalékról, közölték szintén kedden.

Lengyelországban júliusban 4,8 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a júniusi 4,6 százalékról. Tavaly júliusban 2,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

A jegybank nem erősíti a zlotyt

Lengyelországban csökken a munkanélküliség, a kiskereskedelmi forgalom rendkívüli módon nő a korábbi, igen alacsony szintekről, a központi bank utoljára június végén emelte alapkamatát újabb negyed százalékponttal, 6,00 százalékra. Idén eddig négyszer, előtte tavaly is négyszer szigorított a Lengyel Nemzeti Bank negyed-negyed százalékponttal. Ettől az infláció kora tavasszal átmenetileg enyhült, de június óta megint gyorsul. Ám a központi bank június óta kénytelen volt szünetet tartani a felzárkózó valutákat, köztük a zlotyit is feltornászó devizapiaci spekuláció miatt, jóllehet 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel. Elemzők egyöntetű véleménye, hogy a következő, szerdán esedékes kamatdöntés is "változatlan" lesz. A központi bank nem akar tápot adni a zlotyi felértékelődésének. Reméli, hogy a gazdasági növekedés várható lassulása magától is visszafogja az inflációt az év további részében, viszont talán nem áll szándékában még jobban rontani az exportkilátásokat, amelyek amúgy is elég felhősek az euróövezeti gazdaságok lassulása miatt. Ezért az ipari termelés növekedése - éves összehasonlításban - júliusban már érezhetően lassult.

Lassuló növekedés foghatja vissza az inflációt

A lengyel hazai össztermék növekedési üteme az első negyedévben 6,1 százalékra csökkent éves összehasonlításban a tavalyi évi átlagos 6,6 százalékról, amely tíz éven belül a leggyorsabb volt, meghaladva a körülbelül 6 százalékos GDP-növekedésre szólt, előzetes kormánybecslést. 2006-ban átlagosan 6,2 százalékkal bővült a lengyel gazdaság, kilenc éven belül a leggyorsabban, a 2005-ös, 3,6 százalékos ütem után.

Idén az első negyedévben a GDP-növekedés forrásai közül a lakossági fogyasztás 5,6 százalékos éves növekedése meghaladta mind a tavalyi utolsó negyedévi 3,6 százalékos, mind a tavalyi évi átlagos 5,0 százalékos ütemet. Ellenben a beruházások éves növekedési üteme csak kissé gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 15,2 százalékhoz képest, és már erősen elmaradt a tavalyi évi átlagos 17,6 százalékos növekedéstől.

Elemzők szerint a beruházások és az export irányzata számottevően tovább rosszabbodhatott a második negyedévben. A központi bank dilemmája: miközben aggódik a továbbra is erőteljes lakossági fogyasztásnövekedés miatt, a kamatemelés tovább erősítené a zlotyit, ami rosszat tenne az exportnak és nyomában a beruházásoknak.

A lengyel pénzügyminisztériumban szinte biztosra veszik: a GDP-növekedés az idén legföljebb 5,7 százalékos vagy akár annál kisebb ütemű lesz. Az Európai Bizottság 5,3 százalékos gazdasági növekedést jósol idénre Lengyelországnak.