Vitatja a MÁV az ÁSZ állásfoglalását

A MÁV szakmailag több ponton vitatja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a vasúti közlekedés korszerűsítése ellenőrzéséről a napokban nyilvánosságra hozott jelentésének egyes megállapításait, és  fenntartja a jelentés készítésekor tett észrevételeit - mondta Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója sajtóbeszélgetésen, szerdán Budapesten.

A sajtótájékoztatón Podonyi László, az ÁSZ igazgató-helyettese elmondta: továbbra is reálisnak tartják a leírtakat, a MÁV észrevételeit pedig szerepeltetik a jelentésben.

Podonyi László kérdésre válaszolva kijelentette: az Állami Számvevőszék összességében nem tartja törvénytelennek a MÁV Cargo privatizációját, de szerintük az értékesítés előkészítésénél, az értékeléskor nem vették figyelembe, hogy fejlődő vasúti árufuvarozási piacot adnak el.

Kérdésre válaszolva Podonyi László elmondta: az ÁSZ-jelentésben konkrét bűncselekményt nem állapítottak meg, büntető feljelentést nem tesznek.

Heinczinger István kifejtette: a kiíró MÁV Zrt. a MÁV Cargo értékesítését a privatizációs törvényben rögzített eljárási rend szerint bonyolította le. A MÁV Cargo kiszervezésekor az eszközvagyon a könyv szerinti érték alapján került az új társasághoz, amely törvényes eljárás.

A jelentésben kifogásolt vagonok apportálásával kapcsolatban Heinczinger István elmondta, hogy a MÁV könyv szerinti nyilvántartásában nulla értéken szerepeltek az új társaságba bevitt vagonok. Nulla értéken nem lehetett átvinni a másik társaságba, ezért adtak névlegesen 1 forint+áfa értéket az említett eszközöknek.

A vezérigazgató elmondta, hogy szakmailag nem értenek egyet azzal sem, hogy az állami vagyonról szóló törvény kijátszása lenne, amikor a MÁV kiszervezett társaságba állami tulajdont visz. Heinczinger István utalt arra, hogy a vasútnál az operátori és kereskedelmi feladatok számviteli és jogi szétválasztása európai uniós előírás, illetve ezt tartalmazza a 2006. évi vasúti törvény is.

A MÁV vezérigazgatója nem értett egyet azzal sem, hogy a felügyelő bizottság a szabálytalanságok feltárására nem tett semmit. Minden esetben eljárásokat indítottak, ezeknek az ügyeknek a többségénél az eljárást megszüntető bírósági döntések születtek.

A Győr-Sopron Ebenfurti Vasút (GYSEV) és a MÁV gazdálkodásának összehasonlításával kapcsolatban Heinczinger István megjegyezte: a GYSEV 200 kilométeres vasúti pályaszakaszra vetítve kap évi 5,5 milliárd forint állami támogatást. Ugyanezekre a paraméterekre számítva a MÁV-nak 250 milliárd forint állami támogatást kellene kapnia, ehelyett 70 milliárd állami támogatással kevesebb, 180 milliárd forint állami támogatás jutott éves szinten a MÁV-nak.

A sajtótájékoztatón Neumann Márta, a MÁV Zrt. jogi igazgatója bírósági döntéssel alátámasztott konkrét eseteket is említett arra vonatkozóan, hogy a vasúttársaságot nem érte vagyonvesztés különböző ingatlanok, eszközök értékesítésekor.

Dióssy Gábor, a MÁV Cargo korábbi elnöke, a társaság privatizációjánál közreműködő bíráló bizottság elnöke szerint stratégiai keretben kell vizsgálni az árufuvarozási üzletág értékesítését. Szerinte a vasúti árufuvarozást versenyágazatnak kell tekinteni, ahol az államnak nincs helye. A MÁV Cargónak a versenyben való helytálláshoz jelentős fejlesztésekre van szüksége. A 102,5 milliárd forint vételár mellett a vevő vállalta, hogy 43 milliárd forint beruházást valósít meg a MÁV Cargónál - emlékeztetett.

A sajtótájékoztatón Heinczinger István elmondta, az ÁSZ-jelentés is megállapítja, hogy a MÁV alulfinanszírozott, a közszolgáltatási szerződés megkötése az állam és a vasúttársaságok között szükséges.

Kérdése válaszolva Dióssy Gábor közölte, hogy a MÁV Cargo privatizációja a tulajdonos GKM felügyelete mellett zajlott. Ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy a MÁV Zrt. felügyelő bizottsága láthatta a privatizációs szerződést.