Reuters: csak jövőre csökken az alapkamat

Tovább erősödhet az euró ellen idén a forint, az év végén azonban már pár százalékkal gyengébb lesz a mostani rekord szinteknél az elemzői konszenzus szerint. A Reuters felmérésében résztvevő elemzők csaknem egyöntetű véleménye szerint az MNB hamarosan kamatot csökkent. A szakemberek szűk többsége szerint erre jövőre kerül sor, mások azt gondolják, hogy még idén.

A hétfőn következő kamatülésre előrejelzést adó 23 elemző egyöntetű véleménye szerint 8,5 százalék marad az alapkamat. Az utóbbi időszakban havonta változott jelentősen az elemzők értékelése a magyar kilátásokról. Májusban a szigorító ciklust lezáró kamatemelésre számítottak, júniusban már még két emelést prognosztizált a többség.

Jövőre 1-1,25 százalékos lazítás

Miután a várt júniusi emelés meglepetésre elmaradt, a júliusi felmérésben már szinte eltűntek a kamatemelési várakozások. Az első kamatcsökkentés várt időpontját tíz elemző 2009-re tette, kilenc szakember véleménye szerint ez már idén megtörténik. Egy hónapja még csak öt elemző várt kamatcsökkentést az év végére és a konszenzus az év végére 9 százalékra tette az alapkamat szintjét. A jelenlegi konszenzus szerint a kamat az év végéig 8,5 százalék marad. Az elemzők konszenzusa szerint 2009-ben 100-125 bázispontos csökkentésre kerülhet sor a jegybanki alapkamatban.

Több elemző hívta fel a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb kamatvárakozásokat okozó tényezők változékonysága továbbra is kockázatokat hordoz. Alapvetően négy tényezőt említettek a változás okaként. A forint a legutóbbi kamatülés óta négy, az év eleje óta 9,5 százalékot erősödött, tandemben a zlotyval és a cseh koronával és ez csökkenti a korábban kamatemelési várakozásokat generáló inflációs nyomást a régióban. A júniusi ülés óta a világpiacon csökkent az olajár, a júniusi magyar adatok alapján pedig lehet, hogy belföldön lassulóban van az élelmiszerek inflációja. Az Európai Központi Bank ugyanakkor legutóbbi ülésén nem jelzett előre újabb kamatemeléseket, amelyek csökkenthetnék a régió hozamelőnyét.

3,2 százalékos infláció 2010-ben?

Az utóbbi hetek kedvező hírei nyomán sok hónap óta először csökkentek az inflációs előrejelzések, bár nem gátszakadásszerűen. Idén decemberre a konszenzus szerint a júniusi 6,7 százalékról 5,5 százalékra mérséklődik az infláció. Ez a konszenzusban 20 bázispontos csökkenést jelent. Ugyanennyivel lett alacsonyabb a felmérés leghosszabb távú előrejelzése, a 2010-es átlaginfláció, bár 3,2 százalékos értéke némileg még mindig meghaladja a kormány és az MNB 3 százalékos középtávú célját.

Az elemzői konszenzus szerint az euró elleni eddig rekordot jelentő 229,10-ről még némileg tovább erősödhet idén a forint, 225 körüli szintre - olvasható a Reuters [origo]-hoz eljuttatott elemzésében. A jövő hónap végén azonban a konszenzus szerint már 235 körül lesz az árfolyam, az év végén és a jövő év végén pedig 240 körül. Ezek a szintek néhány százalékkal meghaladják az egy hónapja várt árfolyamokat. Az árfolyampályát illetően azonban jelentősen megoszlanak a vélemények. Az augusztus végi árfolyamot illetően 11 forintos sávban, 229 és 235 közt szóródnak az előrejelzésel, az év végére már 27 forint ez a sáv, 223 és 250 közt, a jövő év végére pedig 35 forint (220 és 255 közt).

A 2014-es euróbevezetésre van esély

A piaci fejlemények olyan hosszútávú előrejelzésre is hatást gyakoroltak, mint a forint majdani euró elleni paritása az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-2) való belépéskor. A konszenzus jelenleg 240 forint, ami 7,5 forinttal erősebb az egy hónapja, 10 forinttal a két hónapja és 20 forinttal az egy éve várt szinteknél. Az ERM-2 belépést jelenleg 2011 környékére, az eddig vártnál egy évvel korábbra teszik az elemzők, az euró bevezetésének várt időpontja azonban továbbra is 2014.