A víz hozza a következő válságot

A víz az éghajlatváltozás által legerősebben befolyásolt erőforrás. A vízzel kapcsolatos gazdasági tevékenység napjainkban az olajénak már mintegy a felét teszi ki, és egyre többet kell rákölteni. Az energihordozóhoz hasonlóan, itt is a túlhasználat a krízis egyik fő oka, de a klímaváltozás is jócskán belejátszik.

A vízhiány kapcsán bizonyos gazdasági ágazatok új motivációkat kapnak, léteznek kimondottan a vízgazdálkodásba invesztáló önálló befektetési alapok is. A technológiai fejlesztésekre a növekvő kereslet garantálja a forrásokat, így például a tengervíz sótalanításával egyre több helyen állítanak elő édesvizet, de a szennyvízkezelés technikája is tökéletesedik. A szennyvíz tisztításának ma már nem csak az a célja, hogy minél jobb minőségű vizet kapjunk vissza, hanem a szennyvízben található még hasznosítható anyagok kinyerése is (például az energiaforrásként használt biogázoké).

Több locsolás kell

Ezek mellett elő kell mozdítani a vizes rendszerek fennmaradását, és a vizes élőhelyek megőrzését, helyreállítását, amelyekben a magántőkére kevésbé lehet számítani. Olyan konkrét lépésekre is szükség van, mint például az ipari vízhűtés lehető legnagyobb arányú kiváltása más technológiákkal. A csatornarendszereket alkalmassá kell tenni a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. Fontos lenne gondoskodni a vizek jobb tárolásáról, a csapadékvíz nagyobb arányú felhasználásáról. Fejleszteni kell a mezőgazdasági öntöző rendszereket: a magyar mezőgazdasági minisztérium szerint az öntözött területek jelenleg körülbelül 5 százalékos arányát az igények alapján két-háromszorosára lehetne bővíteni. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program 1300 milliárd forintos keretéből 2013-ig jókora összegeket kell vízgazdálkodásra elkölteni.

A víz növekvő értékét jelzi, hogy az utóbbi időben a nagybefektetők már vízközműveket is vásárolnak, mivel a bevétel biztos, és a fejlesztéseket is csak így, a magántőke bevonásával lehet fedezni. Ez utóbbi tényező miatt dönthetett a politika a vízművek teljes privatizálhatóságáról is. A vízművek üzemeltetése már most jó üzletnek tűnik, hiszen a Fővárosi Vízművek idén 1,1 milliárd forintos osztalékot termelt, míg a csatornázási művek külföldi tulajdonosai 3 milliárd forint körüli osztalékhoz jutnak. Mindez az emelkedő vízdíjakban is jelentkezik, amely a fajlagos fogyasztás csökkenését is előidézte. Közben a víziközmű törvény évek óta várat magára, ami némileg bizonytalanná teszi a magyar vízkészletek körüli helyzetet. Az bizonyos, hogy az új szabályozás rendelkezik majd a tarifarendszer átszabásáról, ugyanis az EU-nak irányelve, hogy a közszolgáltatók garantáltan rendelkezzenek a fejlesztésekhez szükséges bevételekkel. Mindez az árak emelkedését fogja előidézni.

A víz, mint konfliktusforrás

Az édesvízkészlet a következő évtizedekben a világon és Európában is különleges stratégiai szerepet nyer. A nemzetközi konfliktusok eddig is elsősorban a több országhoz tartozó vízgyűjtőkhöz kapcsolódtak. A Föld népességének a fele él ilyen területeken, és az elmúlt években egyre több ilyen konfliktus robbant ki. A Golán-fennsík körüli izraeli-szír területi vitákban is nagy szerepe van a víznek, mivel a fennsíkkal szomszédos Genezáreti-tó Izrael legfontosabb édesvíztartaléka.

Az Európai Unióban az aszály által érintett területek és emberek száma 20 százalékkal emelkedett 1976 és 2006 között. Barcelonát másfél éve szárazság sújtja, így az autómosás 3000 eurós büntetést von maga után. A katalán állam közel 80 millió euróért bérel tíz hatalmas tartályhajót, amelyek a 300 kilométerre fekvő Marseille-ből, illetve a 600 kilométerre levő almeriai tengervíz-sótlanító telepről viszik az ivóvizet Barcelonába. A vízhiány miatt egy távolabbi folyó vizét is elterelnék, amit persze az ottaniak nem helyeselnek, és már tüntettek is a tervek ellen.