Elmaradt a várt kamatemelés

Az elemzői várakozások ellenére továbbra is 8,50 százalékos szinten marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége félszázalékos kamatemelést várt, szerintük december végén 7,00 százalékra, jövő év végéig 6,00 százalékra csökken az alapkamat.

Szoros szavazati arány mellett döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat szinten tartásáról - mondta Simor András, a jegybank elnöke a testület ülését követő sajtótájékoztatón. Kitért azonban a kérdés elől, hogy ő miként szavazott az alapkamattal kapcsolatos döntés meghozatalakor. Szerinte a testület azért tartotta szükségtelennek a kamatemelést, mert a korábban rögzített inflációs alappálya így is megvalósítható. Hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél megvalósításában. Nyomatékosította: ha újabb inflációs veszélyek jelentkeznek, az inflációs cél elérése érdekében a testület kész a kamatok további emelésére.

Az alapkamat kialakításánál az árfolyamnak jelentős szerepe van - jelezte a jegybank elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy a testület a korábbi három ülésen összesen 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyeli az Európai Központi Bank (EKB) kamat döntéseit, s noha a várakozások szerint az EKB a jövőben emelhet, jelenleg ezt még nem tette - felelte az elnök arra az újságírói kérdésre, hogy ha az EKB kamatot emel, akkor az hathat a magyar kamatszintre is. Hozzátette azonban, hogy a monetáris tanács a kitűzött magyar inflációs alappályát tartja követendőnek.

A monetáris tanács a májusi inflációs adatok közül kedvezőnek értékelte a piaci szolgáltatások áralakulását, amely "az általunk vártnál kevésbé emelkedett" - mondta Simor András, ami az inflációs várakozások szempontjából "jelzés lehet". A feldolgozott élelmiszerek árának vártnál gyorsabb növekedése a tanács számára nem volt meggyőző, abból nem következik az, hogy az infláció lassulásának üteme mérséklődik - tette hozzá.

A béradatok nem írják felül az inflációs pályát

A béradatokat részletesen elemezve kifejtette: a versenyszférában az átlagadat a várakozásokat meghaladóan emelkedett, ugyanakkor - amíg tavaly egyértelműen sikerült kettéválasztani a gazdaság fehéredésének hatásait és az egyéb tényezőket a bérek alakulásának vonatkozásában -, az idei évben ez a monetáris tanács számára sokkal nehezebb. Simor András aláhúzta: nehéz megítélni például azt, hogy a szakmunkás minimálbér emelkedése mennyiben járult hozzá a munkaerőpiac fehéredéséhez, erre valójában nem rendelkezik a monetáris tanács megbízható információkkal.

Kiemelte: az látszik, hogy a béremelkedés a kis- és középvállalkozásoknál más, szemben a 200-nál több dolgozót foglalkoztató nagyvállalati körrel. Amíg a nagyvállalati szektorban a béreket tekintve csökkenő tendencia mutatkozik, addig a kis- és közepes cégeknél nagy a valószínűsége annak, hogy a szakmunkás minimálbérnek a hatása közvetlenül nem jelenik meg. Holott a minimálbér ebben a szektorban sokkal nagyobb hatással bír, szemben a nagyvállalati szektorral. Ezek a tényezők mind bizonytalanságot hordoznak - mondta az MNB elnöke.

Résen van a monetáris tanács

Bár érvényesek az inflációs cél teljesülését övező kockázatok, a májusi inflációs jelentésben felvázolt inflációs alappályát nem írták felül a legfrissebb adatok - áll a monetáris tanács döntését indokoló közleményben. A testület szerint a versenyszféra eddigi béralakulása alapján egyelőre nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy a kereslet-visszaesés fegyelmező hatása milyen erővel érvényesül.

A közlemény hangsúlyozza, hogy monetáris tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. Arra törekszik, hogy megakadályozza a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését, s ehhez szükségesnek tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását. Ezért ha az inflációs cél elérése megkívánja, további kamatemelésre is kész a testület

Meglepődtek az elemzők

Meglepő és furcsa döntés született - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az alapkamat szinten tartása ugyanis szerinte nem csak az elemzői várakozásokkal ellentétes, hanem a jegybank korábbi kommunikációjával is.

Az elmző úgy véli, elsősorban az erős forint árfolyam "bátortalanította" el a tagok többségét. Szerinte a kamatemelési ciklusnak még nincs vége, az alapkamat 9 százalékon tetőzhet.

Kommunikációs zavar és forintgyengülés

Török Zoltán szerint a jegybanki döntés zavart okozhat a piacon. Eddig ugyanis egyértelmű volt a jegybank kommunikációja, és azzal összhangban álló döntéseket hozott a monetáris tanács. Ez azonban most megszakadt és ellentét alakult ki a monetáris tanács döntése és az intézmény vezetőinek korábbi nyilatkozatai között.

A forint gyengülni kezdett a döntés hírének hatására. A bankközi devizapiacon néhány perc alatt csanem két forinttal 240 foriint közelébe nőtt az euró árfolyama. Az uniós valuta kereskedése hétfőn 238,40/238,50 forintos árfolyamon nyitott. Kettő óra után tíz perccel az árfolyam 239,70 körül alakult az euró értéke, 14 óra 46 perckor pedif 29,44/239,54 forintos árfolyamot jegyeztek.

Török Zoltán szerint hasonló helyzetben előfordult már, hogy néhány nap alatt a forint 4 százalékkal gyengült, és az euróárfolyam 10 forinttal emelkedett. Az elemző úgy véli, hogy a mai napon a forint legfeljebb 2 százalékkal gyengülhet, ami az euró kevesebb mint 5 forintos drágulását jelenti.

Mégis van árfolyamcél

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a döntésnek az is lehet az üzenete, hogy a jegybanknak mégiscsak van árfolyamcélja, és nem szeretné, ha a forint tovább erősödne. Az elemző korábban 8,75-9,0 százalékos idei alapkamat csúccsal számolt, most azonban elképzelhetőnek nevezte, hogy véget ér a kamatemelések sorozata.

A várakozásoknál rosszabb inflációs és béradatok tükrében, valamint az inflációs kockázatokat hangsúlyozó jegybanki nyilatkozatok után meglepő döntést hozott a jegybank - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Szerinte a jegybanki alapkamat változatlanul hagyását jelentősen elősegíthette a forint folyamatos erősödése. Az euró árfolyam ugyanis a múlt héten a 240-es szint alá ért, amire 2003 óta nem volt példa.

A jegybank már korábban már utalt arra, hogy együtt vizsgálják az árfolyam és a kamatszint alakulását, és a forint erősödése elegendő erejű lehet az inflációs kockázatok ellensúlyozásra.

Az elemző szerint az alapkamat szinten tartása ellenére az kamatnövelési ciklusnak nincs vége. A mostani döntés azonban jó lehet arra, hogy mérsékelje a kamatemelési várakozásokat, és egyúttal lehetőséget adjon a jegybanknak arra, hogy az eddigi szigorítások és az erősebb forint hatását mérlegelje.

Fél százalékos emelést vártak a legtöbben

A Reuters hírügynökség pénteken nyilvánosságra hozott felmérésére válaszoló 23 elemzőből 18 félszázalékos, 5 pedig negyedszázalékos emelésre számított. A londoni elemzők jelentős része is 9 százalékos alapkamat kialakulásra számított.

Eltérőbbek a véleményeik arról, hogyan alakul az idei és a következő év végén az alapkamat. Az elemzők december végére 6,00 és 7,25 százalék közötti, jövő év végén pedig 4,00 és 6,50 százalék közötti kamatszintre számítanak.

Idén 7, jövőre 6 százalékra csökkenhet az alapkamat

Az előrejelzésre vállalkozó 21 szakemberből az idei év végén 4 szerint 7,25 százalék, 11 szerint 7,00 százalék, 5 szerint 6,75 százalék lesz a jegybanki alapkamat.. Mindössze ketten számítanak ennél alacsonyabb - 6,00, illetve 6,50 százalékos - alapkamat kialakulására.

A jövő év végén 15 elemzőből 6 szerint 6,50 százalék, 5 szerint 6,00 százalék, 2 szerint 5,75 százalék lesz a jegybanki alapkamat.. Ketten számítanak ennél alacsonyabb - 5,50, illetve 4,50 százalékos - alapkamat kialakulására.