Jó termésre vár a román jegybank

A román gazdaság az idén akár 8 százalékkal is nőhet, ha jó lesz a termés - véli Mugur Isarescu, a román jegybank kormányzója, de ennek nem örül, mert szerinte a gazdaság a túlhevülés állapotában van. Az idei első negyedben 8,2 százalékkal nőtt a GDP, tavaly egész évben 6 százalékkal.

Isarescu szerint a gazdaságban hitelkamatok túl magasak, és ez a mikro- és makrogazdasági környezetre elvileg visszahúzólag hat. Ám a drága kölcsönök ellenére májusban 8,6 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki Romániában, mint tavaly májusban, számuk elérte a 6291-et. Áprilishoz viszonyítva 21,9 százalék volt a növekedés. Az engedélyek közül 62,9 százalék vidéki övezetekben építendő lakóingatlanokra szólt.

A jó gazdasági teljesítmény nyomán - a munkaügyi miniszter pénteki bejelentése szerint - július 1-től nő a minimálbér is Romániában: 540 lejre (35 240 forint) a jelenlegi 500 lejről.

A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a minimálbér emelésének költségvetési kihatása nem jelent problémát, de az emelés az összes makrogazdasági mutatóra kihat. Ezen belül leginkább az inflációgerjesztő hatás adhat okot aggodalomra, miközben a román gazdaság az idén amúgy is a kormányzati célnál magasabb inflációval küzd.

A román jegybank az inflációellenes küzdelem jegyében péntektől újabb negyed százalékponttal 10 százalékra emelte az alapkamatot. Ez immár az év eleje óta sorrendben a hatodik kamatemelés.

Április közepén a román központi bank elnöke azt mondta, hogy júliusig kétéves csúcs közelében marad az infláció. Mugur Isarescu úgy vélte, hogy az infláció várhatóan augusztustól kezd mérséklődni. Az inflációemelkedés oka részben az élelmiszerek világpiaci árának a növekedése, a bérek emelkedése és a hazai kereslet bővülése, mondta.

Májusban a tizenkét havi infláció 8,41 százalékos volt, miután márciusban, 8,63 százalékon, kétéves csúcsot ért el. Tavaly decemberben 6,57 százalékos, 2006. decemberben 4,87 százalékos volt.

A bank negyedéves jelentésében idén decemberre 6 százalékos tizenkét havi áremelkedést vár,a korábban jelzett 5,9 százalék helyett. A 2,8-4,8 százalékos célsávon nem változtattak. A jövő év végére viszont 3,9 százalék helyett már csak 3,5 százalékos drágulási ütemre számít a bank. A jövő év végi célsávja 2,5-4,5 százalék.