Zaklatott negyedévet zárt veszteséggel a tőzsde

Jelentős veszteséggel zárta a tőzsde 2008 első negyedévét. A BUX a 2007. december 31-i 26 235,63 értékről 2008. március 28-án zárásra 21 710,52 pontra esett, ami 4520,11 pontos, jelentős értékvesztés. Minden vezető részvény veszített értékéből. A tendencia jól illeszthető az amerikai Dow Jones Industrial Average (DJIA) ingadozásaihoz.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapvető tendenciáit tekintve mozgalmas három hónapot zárt március végén. A BUX pályája az első negyedévben a Dow Jones-éhoz illeszkedett. Március közepéig a Wall Street és a BÉT fő mutatószáma - rövidtávú ingadozásoktól eltekintve - szinte tökéletesen illeszkedik egymáshoz, míg az első negyedév utolsó periódusában a BUX bár párhuzamosan mozog a DJIA-val, szisztematikusan alatta teljesít.

Ez a tőzsdei mozgások mögött meghúzódó indokokról is beszédes információ. Látható ugyanis, hogy a befektetők számára az egyik fő árazási tényező az amerikai piac mozgása, így a jelzálogpiaci válság és az azzal kapcsolatos előrejelzések alakulása. Ez pedig a nem elsőrendű jelzálogpiaci válság első jele - a Northern Rock 2007. szeptember 14-es megzuhanása - óta folyamatos esést generál.

Az elmúlt negyedév során többször is lefelé módosult az amerikai és az európai gazdaság várható mutatószámait többször is lefelé kellett módosítani, ráadásul a periódust olyan események jellemezték, mint például a Bear Stearns bedőlése. Március közepére a Fed kamatlábcsökkentési, valamint más, a nagyobb likviditást szolgáló lépéseinek köszönhetően elég pénz került az amerikai jelzálogpiacra, ráadásul a Lehman Brothers - melyet a következő lehetséges összeomlóként emlegettek - alaptőkét emelt, így a jelzálogpiac a negyedév végére megnyugodni látszott.

A nemzetközi pénzügyi rendszert tekintve összességében a befektetőket a kockázatos piacoktól, így a tőzsdéktől való elfordulás jellemezte, ami a részvényárak jelentős eséséhez vezetett - elemezte a helyzetet kérésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank alapkezelője.

Hazai események tükrében: a politikai kockázat ára

A rövidtávú ingadozásokat és a márciusi szisztematikus alulteljesítést a hazai, elsősorban belpolitikai események alakulásával magyarázhatjuk. A március 9-i népszavazást követően a befektetők arra következtettek, hogy nő a reformokkal szembeni ellenállás, ami a nagyobb kockázati érzékenységhez és alacsonyabb árazáshoz vezetett.

A piac szereplői azóta sem kaptak egyértelmű megerősítést a reformok végigvitelére, s a BUX sem tudott kijönni a tartós veszteségből. Bár a kormányzat rendszeresen kommunikálja ebbéli szándékát, az MSZP-n belül is kialakult a kormányzati reformpolitikával szembeni nyomás.

Ráadásul a népszavazást követő helyzet a kormánypártok koalíciós viszonyában is válsághoz vezetett. Valószínűsíthető, hogy a kisebbségi kormányzásra kényszerülő/készülő szocialisták március 9. után már nem szeretnék vállalni a további reformok politikai kockázatát.

Suppan Gergely kérdésünkre elmondta, hogy a befektetők a belföldi politikai kockázatot hamar beárazták, ezért a BUX március 9. után a DJIA-val párhuzamosan, bár a reformok leállása miatt ahhoz képest valamivel mélyebben mozgott. A március végi koalíciós válság mindössze egy napig befolyásolta az értékpapírok mozgását.

Konzekvens jegybanki politika, elért gazdasági célok

Másrészt viszont a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a jegybanki alapkamat-döntésekor kitartott kamatemelési ciklusa mellett, ami tudatos és a kormánnyal összehangolt küzdelmet mutat az infláció ellen.

Veres János pénzügyminiszter pedig rendre egyértelművé teszi, hogy a kormány legfontosabb célkitűzése a konvergenciaprogram véghezvitele, ezen belül is az államháztartási hiány lefaragása. Ez a 2007-es évben a Pénzügyminisztérium GDP 5,7 százalék arányú pontbecslése alá, 5,5-5,8 százalékos sávbecslés alsó küszöbértékére csökkent. A kormányzati szándék a hektikus politikai helyzet és a növekvő társadalmi ellenállás dacára is egyértelműnek tűnik.