Továbbra is kockázatos a jenhitel

A devizaalapú - jórészt svájci frankban és japán jenben folyósított - lakossági hitelek kiáramlása továbbra is a magyar bankrendszert terhelő kockázatok egyik fontos eleme, ami jó eséllyel nem is fog eltűnni belátható időn belül, áll a Fitch Ratings kedden Londonban kiadott elemzésében, amely szerint a fő gond az, hogy a fedezetlen adósnak számító lakossági fogyasztói kör nem feltétlenül érti a kockázatokat.

A legnagyobb európai hitelminősítő 13 oldalas tanulmánya szerint a lakosságnak folyósított devizaalapú hitelezés különösen kockázatos, mivel ennek az ügyfélkörnek általában nincsenek devizabevételi forrásai, ezért fedezetlen az árfolyam- és kamatkockázatokkal szemben.

A fő aggodalom forrása az, hogy a lakossági hitelfelvevők megértik-e a devizahitelezéssel járó kockázatokat. Jóllehet a bankok tesznek erőfeszítéseket e kockázatok elmagyarázására, jó eséllyel csak az igazán magas szintű szakértelemmel bíró lakossági ügyfelek képesek teljes képet alkotni ezekről, a többiek egyszerűen csak a vonzó kamatszinteket nézik.

A Fitch adatai szerint 2004 vége és 2007 vége között a magyar bankrendszer által kibocsátott bruttó devizahitel-állomány a 2,5-szeresére emelkedett, és forintértéke elérte a 10 462 milliárd forintot.

Ebből a lakossági szektornak nyújtott devizaalapú hitelállomány a tavalyi év végén 3216 milliárd forint volt; ennek a fele fogyasztási hitel, 45 százaléka lakáshitel. A Fitch szerint a devizaalapú jelzálog-hitelezés a kockázatosabb, tekintve e hitelfajta általában hosszú futamidejét, ami a futamidő alatt bekövetkező potenciális árfolyamkilengések veszélyét idézi fel.

A magyar bankrendszer lakossági hitelportfoliójának eszközminősége egyelőre nem romlott érdemben. Figyelembe kell venni azonban, hogy a magyarországi devizaalapú hitelezés - csakúgy, mint a közép- és kelet-európai térség többi országában - még nem volt kitéve egy teljes gazdasági ciklusnak, a 2007 óta tartó lassulással együtt sem, áll a Fitch londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint mindemellett a forint gyengülései is eddig átmenetinek bizonyultak, és nem tartottak elég hosszú ideig ahhoz, hogy komoly eszközminőségi problémákat okozzanak a bankoknak. A térségi valuták, köztük a forint, az elmúlt években csak mérsékelt reálleértékelődéseken mentek át, és utána rendszerint gyorsan visszaerősödtek.

A devizaárfolyam-mozgások így az adósoknak kedveztek, és a magyarországi ingatlanpiac sem ment még át egy olyan teljes fellendülési és visszaesési cikluson, amely az ingatlanárak meredek lefelé irányuló korrekciójával járt volna. E környezetben, és tekintettel a még mindig viszonylag kedvező hitelpiaci ciklusra, a hitelköltségek eddig alacsonyak voltak.

A Fitch Ratings szerint ugyanakkor egy esetleges gazdasági sokk, vagy a forint jelentős leértékelődése már kikezdené a bankrendszer eszközminőségét, ráadásul a magyar kormány takarékossági csomagja csökkentette a háztartások reáljövedelemét, növelve az adósságszolgálati terhet.

Jelenleg a bankrendszer szektorszintű tőkeellátottsága elégséges valamely külső sokkhatás kivédéséhez, de a helyzet megváltozhat egy olyan "kombinált forgatókönyv" esetén, amelyben a forint gyengül, az ingatlanpiaci árak zuhanni kezdenek, és külföldön jegybanki kamatemelések történnek. Ha a devizaalapú hitelezés erős növekedése folytatódik, a bankoknak szem előtt kell tartaniuk saját belső tőkegeneráló képességüket, áll a Fitch keddi londoni elemzésében.

A hitelminősítő szerint a folyamatos finanszírozási hozzáférés fontos hajtóeleme a hitelezési növekedésnek. A külföldi tulajdonú bankok finanszírozási hozzáférési szempontból előnyösebb helyzetben vannak, jóllehet a finanszírozási költségek érezhető emelkedése, amely a hitelpiaci válság tavalyi második félévi kezdete óta tapasztalható, a tulajdonos bankokat is érinti.

A versenykörnyezetben azonban nem mindig lehet az ügyfelekre áthárítani e magasabb költségeket, ami valószínűleg érinteni fogja a bankok jövedelmezőségét, áll a keddi londoni Fitch-elemzésben.