Az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését a bank 5,6 százalékra emelte az októberben jósolt 3,3 százalékról, miközben a GDP-növekedést most már csak 4,2 százalékra becsli a korábban várt 4,4 százalék helyett.
A bank értékelése szerint a hazai bérkövetelések és az olajárak emelkedése jelenti a legnagyobb kockázatot az infláció szempontjából. Márciusban 6,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció Szlovéniában.
Az önállóság elnyerése, 1991 óta tavaly nőtt leggyorsabban Szlovénia hazai összterméke: 6,1 százalékkal a 2006-os 5,7 százalék után. Az elemzők is jelentős lassulást várnak a GDP-növekedésben az idén.
A mostani megtorpanás fő okát az elemzők a magas olajárakban, az euró árfolyamának túlerősödésében és az európai ingatlanpiac lehűlésében látják. Az idén a belső fogyasztás lehet a növekedés fő forrása keresleti oldalon, mivel az exportpiacok beszűkülnek, és lassul az építőipar lendülete is. Szlovénia tavaly január elejével csatlakozott az euróövezethez.