Moody's: negatív kilátás az alapkezelői szektornak

Negatív kilátást adott csütörtökön a globális alapkezelő szektornak a Moody's Investors Service, a gyenge globális tőzsdei teljesítmény és az alapokba irányuló tőkeáramlások lanyhaságának kockázata miatt. A nemzetközi hitelminősítő londoni elemzése szerint a szektornak adott negatív kilátás jelzi, hogy a cég a következő 12-18 hónapban milyen alapvető piaci kondíciókra számít az alapkezelői iparágban.

A Moody's egyebek mellett azt várja, hogy ebben az időszakban a legtöbb globális részvénytőzsdei index 10-20 százalékkal alacsonyabb lesz a 2007 harmadik negyedévének végén mértnél, áll az átfogó előrejelzésben. A Moody's szerint a piaci visszaesés sok cég esetében a kezelt befektetői vagyon zsugorodását eredményezi, márpedig a kezelt vagyon nagysága az alapkezelő társaságok jövedelmének és eredményének elsődleges meghatározója.

A csütörtöki elemzés szerint a tőkepiacokkal kapcsolatos széleskörű és általános aggodalom, valamint a recessziós gazdasági környezet valószínűsége gyengíti a tőkebeáramlást a részvény- és kötvényalapokba.

Az egyik vezető nemzetközi portfolió-figyelő cég Londonban minap közzétett negyedéves felmérése szerint máris ömlik ki a pénz a globális részvényalapokból. Az Emerging Portfolio Fund Research jelentése szerint az idei első negyedév végi állapot alapján, 2008-ban eddig nettó 98 milliárd dollár tőke áramlott ki e részvényalapokból. Ezek az alapok a tavalyi azonos időszakban 19 milliárd dollár, egy évvel korábban még 49 milliárd dollár nettó beáramlást mértek. A teljes nettó idei kiáramláson belül a felzárkózó piaci alapokból összességében nettó 20 milliárd dollár tőke távozott az egy évvel korábbi 1,6 milliárd dolláros nettó beáramlás után.

A legnagyobb veszteséget azonban a fejlett piaci részvényalapok szenvedték el: az amerikai, japán és nyugat-európai részvénypiaci tőkekezelőktől 70 milliárd dollárral többet vittek el a befektetők, mint amennyit újonnan befizettek.

A magán- és intézményi befektetői tőkemozgásokat figyelő cég elemzése szerint az idei rekord nettó tőkekivonás egyértelműen az amerikai nem elsőrendű - subprime - jelzálogadósi körből kiindult válsághoz, illetve az általa teremtett likviditásszűkéhez, gyengülő globális növekedési kilátásokhoz és befektetői bizalomcsökkenéshez köthető.