Maradt 4 százalékon az EKB iránykamata

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Még a kamatemelés is felmerült fenyegetésként arra az esetre, ha a béreket infláció felett emelnék.

Az euróövezetben az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint februárban is 3,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció - több mint hatéves csúcson -, annyi, mint januárban. Ez a leggyorsabb ütem a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. Decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

A februári euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül a szolgáltatási sokkal jobb a vártnál a korábbi mélyponthoz képest - főleg, mert az új megrendelések ismét növekedésre váltottak a januári visszaesésről - , az ipari mutató gyengülése nem volt túl nagy: megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát.

Mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben, méghozzá jócskán, és az előrejelzések szerint még akár tovább is gyorsulhat. Így az EKB nem követheti az amerikai Fed példáját, amely nemrég rendkívüli méretű enyhítésekkel sietett az amerikai gazdaság segítségére, és várhatóan tovább folytatja az enyhítést.

Az euróövezetben a pénzellátás továbbra is rekord közeli szinten van, és az EKB vezetői szerint a gazdasági növekedés várhatóan csak az úgynevezett inflációmentesen fenntartható ütemre vagy valamicskével az alá lassul az idén, tehát szerintük továbbra sem a GDP miatt kell igazán aggódni, hanem annál inkább és mindinkább az infláció miatt.

A piaci elemzők megosztottak, de mind nagyobb kisebbség kamatcsökkentést vár az év közepén, különben az euró erősödése megfojtja az euróövezeti gazdaságokat, miután mind a Fed, mind a Bank of England meredeken enyhített az utóbbi időben. Egyelőre azonban az EKB vezetői hajthatatlannak mutatkoznak.

A kamatcsökkentésben reménykedő piaci várakozások elszakadtak a valóságtól, mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja - Bundesbank elnöke -, Axel Weber néhány napja, sőt, csaknem nyíltan kamatemeléssel fenyegetőzött, ha az idei béremelkedés meghaladná az inflációt.

Mondta ezt annak ellenére, hogy az infláció túlnyomórészt külső eredetű az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, a lakossági fogyasztás viszont krónikusan gyenge az euróövezetben, főleg Németországban, miközben a vállalatok profitja és hitelellátása rekord ütemben nő.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Az Európai Bizottság a maga részéről februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Tavaly átlagosan 2,6 százalékosra lassult a GDP-növekedés az euróövezetben a 2006-os 2,8 százalékról, amely hatéves rekord volt, az EU statisztikai hivatalának e héten megjelent második becslése szerint.

Tavaly az euróövezetben a GDP-növekedést továbbra is főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, inkább az export növekedésére számító, rekord ütemű pénzellátással ösztönzött beruházási kereslet. Így az inflációt is ez utóbbi és az energiaárak emelkedése gyorsította tavaly, és ebben egyelőre nincs változás idén sem.

A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal, az utolsó negyedben 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában a lakossági fogyasztás az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

Eközben az euróövezetben a GDP a 2006-os utolsó negyedben 3,2 százalékkal, a tavalyi első negyedben 3,1 százalékkal, a tavalyi második negyedben 2,4 százalékkal, a harmadikban 2,6 százalékkal, a negyedikben 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a legújabb felülvizsgálatok szerint, jeléül annak, hogy a "nem elsőrendű válság" - amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak -, nem viselte meg különösebben az euróövezeti gazdaságokat.

A beruházások üteme és különösen az export - némi lassulás után a második negyedben - a harmadik negyedévben újra gyorsult, a negyedikben lassult, de hát a tavalyi utolsó negyedévben már minden lassult, viszont a beruházások és az export növekedésének üteme továbbra is messze meghaladta a lakossági fogyasztásét. Vagyis az euróövezeti GDP-növekedést csupán a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások és az export vezérlik, és az infláció árát az EKB elsősorban a bérből és fizetésből élőkre akarja terhelni.