Gyengült a forint, az S&P nem számít erősödésre

Gyengült a forint csütörtökön. Délután 259,30/40 forintot ért egy euró a budapesti bankközi devizapiacon, szemben a szerda délutáni 258,15/30 forinttal. A Standard & Poor's nem számít jelentős forinterősödésre a sáveltörlés hatására.

Reggel 258,45/55 forintnál nyitott a jegyzés, majd 258,00 és 260,40 között mozgott. A kereskedők szerint a forint árfolyama már feldolgozta a sáveltörlés hatását, megnyugodni látszik a rendkívül volatilis piac és a forgalom is csökkenőben van.

Erőteljes nyereségre tett szert a zloty csütörtökön az euróval szemben a jegybank várakozásnak megfelelő 25 bázispontos kamatláb emelését követően, ami így 5,5 százalékon áll. A zlotyt a jegybank kommentárja lendítette meg, amiből a piac további kamatemelések magas valószínűségét szűrte le.

A szlovák korona árfolyama a nap folyamán nem változott, majd késő délután 0,60 százalékos nyereségre tett szert. A cseh korona viszont leadta előző napi nyereségét és 0,30 százalékkal gyengült. Szintén az előző napok nyereségeit korrigálta a török líra és a dél-afrikai rand, amelyekkel szemben az euró 0,60 százalékkal, illetve 1,70 százalékkal erősödött.

A dollár/euró árfolyam a nemzetközi devizapiacon a nap folyamán egy időre visszatért az 1,5100-es határ alá, majd ismét 1,5140-ig emelkedett. A dollárt a budapesti bankközi kereskedelemben 171,30/40 forinton jegyezték csütörtök délután a szerda délutáni 170,90/171,15 forint után.

S&P: nem valószínű jelentős forinterősödés a sáveltörlés után

"Dicséretes" döntés volt a forint ingadozási sávjának eltörlése, nem valószínű azonban, hogy a lépésnek jelentős forinterősítő hatása lesz, áll a Standard & Poor's csütörtökön Londonban kiadott elemzésében, amely szerint a vártnál jobb költségvetési teljesítményt nem adócsökkentésre kellene kihasználni.

A világ legnagyobb hitelminősítője szerint a sáveltörlés jó eséllyel növeli a pénzügypolitika rugalmasságát, azáltal, hogy megszünteti az inflációkövetés és az árfolyampolitika közötti potenciális ellentmondást. Ez idő szerint azonban valószínűtlen, hogy a döntésnek "azonnali és érzékelhető" hatása lesz; a forint jelenleg is 260 körül mozog, vagyis "a közelében sincs" az egykori sáv erős végének. Az olyan jelentős mértékű forinterősödés, amely elősegíthetné a "makacsul magas" infláció enyhítését, a továbbiakban sem tűnik valószínűnek, áll az S&P elemzésében.

Hasonlóan vélekednek más nagy londoni házak is. A Barclays Capital befektetési bank e héten kiadott elemzése szerint, jóllehet a sáveltörlés valós célja nyilván a forint erősítése volt, a kockázatok inkább a még további gyengülés felé mutatnak, éppen azért, mert a Monetáris Tanács (a sáv felszámolásával) jelezte azon hajlandóságát, hogy "kissé leveszi a kezét" az árfolyamról.

További tartós forintgyengülés esetén - főleg, ha az árfolyam 270 fölé gyengül - az MNB kamatemelésre kényszerülhet az inflációs várakozások kordában tartásáért, tekintve, hogy az árfolyamváltozások inflációs átszűrődési rátája négy negyedévre vetítve 40 százalék körüli, szemben a Lengyelországra jellemző 20-30 százalékos átszűrődési mutatóval, állt a londoni bank minapi elemzésében.

A Standard & Poor's csütörtöki elemzése is azt írja, hogy a "kitartó" infláció pénzügypolitikai szigorításra kényszerítheti a magyar jegybankot. Ez visszafoghatja a háztartások hitelfelvételét, amely eddig hozzájárult a reálbércsökkenés fogyasztási következményeinek "elsimításához". Emellett azzal a "nem szándékolt" hatással is járhat, hogy növeli a devizaalapú hitelek kiáramlását, és ezzel a fedezetlen háztartási devizakötelezettségek mértékét is, áll az S&P elemzésében.

A hitelminősítő külön kitér a fontolóra vett jövő évi adócsökkentésekre. A tavalyi hiánycélhoz képest több mint egy százalékpontos GDP-arányos költségvetési túlteljesítés - vagyis a célnál ennyivel kisebb hiány - valóban kényelmesebbé teheti a 2009-2010-re kitűzött "ambiciózus" hiánycélok teljesítését, a várhatóan gyengülő gazdasági környezetben azonban az így nyert plusz költségvetési mozgásteret a javasolt adócsökkentések helyett inkább a hiánycélok eléréséhez használt biztonsági tartalékként kellene kezelni a Standard & Poor's szerint.

A hitelminősítő szerint a "feszített" közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.

Az elemzés szerint a Gyurcsány-kormány a politikai nyomással szembeszegülve két éve meghirdetett, több évre szóló konszolidációs porgrammal szakított Magyarország "vegyes" költségvetési múltjával. Ha ebben az elkötelezettségben bármilyen fordulat bekövetkeznék, az "csapás lenne" a makrogazdasági stabilitásra, és lefelé irányuló nyomást gyakorolna a magyar adóskockázazti osztályzatokra.

A Standard & Poor's szerint az adócsökkentés jelenlegi, "időszerűtlen" felvetése - a hatást ellensúlyozó kiadási oldali intézkedések nélkül - arra utal, hogy gyengül a politikai készség a költségvetési reformokra a 2010-es parlamenti választások közeledtével.

Az S&P jelenleg közepes befektetői, stabil kilátású "BBB plusz" besorolással tartja nyilván a magyar szuverén devizaadós-kockázatot; a csütörtöki elemzés szerint a sáveltörlésről szóló döntés erre nincs hatással.