Élelem helyett utazásra költünk többet

Vágólapra másolva!
Megváltozott a fogyasztói szokás a KSH legfrisebb adati szerint. Az elmúlt évek jövedelememelkedése megváltoztatta fogyasztásunk szerkezetét is. Kevesebbet költünk élelmiszerre, mint hét éve, viszont jóval többet közlekedésre és telefonálásra - derül ki a pénteki Népszabadságból
Vágólapra másolva!

Évente öt-tíz százalékkal nőtt átlagosan és fejenként a nettó jövedelem 2000 és 2005 között, ám 2006-ban az emelkedés már mindössze 0,7 százalékot tett ki - derül ki a statisztikai hivatal 2000-2006 közötti háztartási költségvetési felvételének (HKF) adataiból.

Az átlagos bruttó jövedelem 2006 egészében valamivel meghaladta az egymillió forintot, ami a közterhek lerovása után 840 ezer forintra apadt. A munkajövedelmek és a társadalmi - leginkább az államtól kapott - juttatások aránya a vizsgált időszakban nem sokat változott: a munka bére a jövedelem 70 százaléka körül alakult, míg a társadalmi juttatások 30 százalékot tettek ki - írja a Népszabadság.

Az átlag természetesen nagy eltéréseket takar itt is. A felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásoknál - ezekben az évi átlagos nettó jövedelem 1,8 millió forint volt 2006-ban - 81-17 százalékos volt az arány. A legszegényebbeknél - évi 319 ezer forintos jövedelemmel - a megoszlás 47-53 százalék a társadalmi jövedelmek "javára".

Az átlagos megélhetéshez mindenki hozzájut, vélhetjük annak alapján, hogy az emberek - átlagosan - havi 80 ezer forintot mondtak szükségesnek ehhez. Ugyanakkor jövedelemtizedenként nézve kiderül, hogy a legszegényebbek számára még az - általuk ehhez feltételezett - havi 53 ezer forintos összeg is kétszeresen meghaladja bevételeiket.

Egyébként a leggazdagabbak is - saját megítélésük szerint - alig élnek jobban az átlagosnál, amihez minimálisan fejenként havi 120 ezer forintot tartanak elengedhetetlennek. A legszegényebbek úgy gondolják, hogy nagyon jól tudnának már akkor élni, ha havi 110 ezer forinthoz hozzájutnának, míg a leggazdagabbaknál ez az összeg 270 ezer forint volt.