Csúszik a kamatvágás és az inflációs cél is

Vágólapra másolva!
Bár nem okozott meglepetést a - várakozásokat némiképp meghaladó - áremelkedés az idei utolsó előtti hónapban, nem gyengítette az inflációs várakozások magasabb szinten való megragadásához kapcsolódó aggodalmakat. Ez pedig jelentősen szűkítené a jegybank kamatcsökkentési terét, és későbbre tolhatja az inflációs célkitűzés elérését, ami semmiképpen sem tesz jót a monetáris politika hitelességének. A kilátások mindenesetre számos bizonytalansági tényezőtől függenek, amik felfelé mutató kockázatokat rejtenek magukban.
Vágólapra másolva!

Október után novemberben is - az immár harmadik hónapja emelkedő - várakozásokon felüli ütemben gyorsult az infláció. A drágulás szerkezete alapvetően nem változott, a korábbi hónapokhoz hasonló tényezők - az élelmiszerek és az olaj ára - hajtják az áremelkedést. Ezekhez társult egyes szerencsejátékok drágulása. Az év vége előtt újra megugrott infláció elemzői várakozások szerint decemberben sem lassul, így az éves átlagos infláció 8 köré kúszik.

Az inflációs kilátásokat leginkább az olaj és az élelmiszerek ára, illetve a bérkiáramlás mértéke befolyásolja. Az élelmiszerk gyors drágulása nem belgazdasági jelenség, a csehországi infláció hatéves csúcsra futásában az ittenihez hasonlóan nagy szerepet játszottak az élelmiszerárak. Ráadásul abból még semmi sem látszik, hogy a húsok importárai nőnek, a magyarországi húsárak egyelőre nem indultak meg, ám szakértők szerint ez csak idő kérdése.

Ugyancsak komoly bizonytalanságot rejt magában az olajár alakulása, egyelőre nem tudni, hogy az elmúlt napok csökkenése korrekció, avagy fordulat. Az energiaimportban még benne van egy izmosabb gázáremelkedés esélye, ami, ha bejön, - a már bejelentett jövő év eleji 5 százalékos emelkedéssel együtt - mindenképpen meglátszik az infláción. Kérdéses az is, hogy milyen áron kapják januártól az áramot az intézményi felhasználók. Hírek szerint 25 százalék körüli lesz a drágulás számukra, ami az infláció 0,4 százalékpontos emelkedését hozhatja.

Csúszhat az inflációs cél elérése

Kulcskérdés, hogy miként zárulnak a bértárgyalások. Nem is elsősorban a megállapodás tartalma az érdekes - az is persze -, hanem, hogy valójában mi történik az első három hónapban. A lényeg az, hogy a cégek mennyire veszik figyelembe a bérmegállapodásban megfogalmazottakat - mondta az [origo]-nak Samu János, a Concorde makroelemzője. Ez mutatja ugyanis, hogy mennyire emelkednek az inflációs várakozások és mennyire tűnik tartósnak e folyamat.

Az inflációra nézve tehát jelentős felfelé mutató kockázatok vannak, amelyek elsősorban a monetáris politika hatáskörén kívülről érkeztek. Az MNB jelenlegi előrejelzése szerint ugyan a 3 százalékos inflációs célkitűzés teljesülhet 2009-re, sajtóhírek szerint azonban 2008 júliusában várható a gázpiac liberalizálása, ami esetlegesen drasztikus áremelésekhez vezethet. Amennyiben jelentős energia áremelésre kerül sor a jövő év közepén, az inflációs célkitűzés 2009 végére tolódhat, ami ugyan nem jelentené a monetáris politika hiteltelenségét, de olyan esetben, ha a célkitűzést folyamatosan el kell tolni, a kamatcsökkentés teljesen hiteltelen lenne - kommentál Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

Jjövőre ugyan a várakozások szerint tovább csökken, az idei egyszeri inflációnövelő tényezők kimaradása után azonban összességében mégis magasabb lehet az éves átlagos infláció, mint a korábban várt: 4,9 százalék (az októberi konszenzus 4,6, a szeptemberi 4,3 százalék volt). A 2009-es éves átlagos infláció konszenzusa szeptember óta 3,0 százalékról 3,3 százalékra nőtt, azaz az MNB 3,0 százalékos középtávú célja fölé - derül ki a Reuters legutóbbi elemzői konszenzusából.

Inflációs prognózisok

(éves átlagos, százalék)

2007

2008

MNB

7,9

5,0

Kormány

7,9

4,8

Reuters

7,9

4,9

IMF

7,6

4,5

Európai Biz.

7,7

4,9

ICEG EC

7,6

4,0



Forrás: origo.hu gyűjtés

A kormány optimistább az elemzőknél, az aktualizált konvergencia programban azzal számol, hogy 2008 első felében megáll az agrárárak gyors növekedése, amit széles körű árcsökkenés követ. Az élelmiszer-árindex így 2008 második felében még akkor is gyorsan eshet ezek szerint, ha az agrárárak nem csökkennek a sokk előtti szintig, ám az élelmiszerárak oldaláról éves átlagban így is az ideihez hasonló többletinflációval kell számolni. Az energiatermékek (az olaj, földgáz, benzin mellett a villamos energia) markáns drágulása is árszintemelő hatású. Az átlagos áremelkedési ütem 2008-ban az előző konvergencia programban előrejelzettnél magasabb lesz, 4,8 százalék körül várható.

Az agrárársokk jövő év második félévére várt lecsengése 2009-ben - az árstatisztikai összefüggésekre is figyelemmel - az éves átlagos áremelkedési ütem jelentősebb mérséklődésével jár. A várakozások szerint az inflációs pálya így 2009-től az eredeti trendnek megfelelő és az inflációs célt teljesítő módon állhat helyre.

Érzékelik a kockázatokat

A kincstári optimizmus mellett azzonban úgy tűnik, a kormányzat is érzékeli a kockázatokat. Az élelmiszerek árainak alakulását szintén sötét lónak tartják, erre utal, hogy elszállásukat sem zárják ki. Az inflációs célnak megfelelő drágulási ütem 2009-re várt elérésének csúszásával járhat, ha az élelmiszerek árainak emelkedése jelentősen meghaladja a prognosztizáltat vagy az agrárárszint korrekciója a vártnál később jelentkezik. Szinten ebbe az irányba hat, ha az inflációs várakozások egymást erősítő árszintemelő sokkok hatására magasabb szinten beragadnak.

Az energiapiaci liberalizációval a kormány villamos energia és földgáz árakra való közvetlen ráhatása megszűnik. A gáz- és távhő-ártámogatási rendszerre fordítható összeg csökkenése egyes támogatott háztartások körében áremelkedéssel jár, amit az aktualizált konvergencia program előrejelzése figyelembe vesz. A távolsági közösségi közlekedés reformja is folytatódik, de a díjszint radikális emelésére ezzel kapcsolatban már nincs szükség - ehhez képest a BKV átlagosan 13 százalékkal tervezi emelni a jegyek árait. A környezetvédelmi és szolgáltatásminőségi követelmények teljesítése, valamint finanszírozási okok miatt az önkormányzatok átlag felett drágíthatják a víz-, csatorna- és szemétszállítási szolgáltatásokat és a helyi közösségi közlekedést.