Mindenki veszíthet a magas béremeléssel

Vágólapra másolva!
A bérmegállapodások tétje jóval nagyobb a megszokottnál - véli Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja, aki szerint a magyar bérszínvonal elmaradottsága a közhiedelemmel ellentétben semmilyen "felzárkóztatást" nem tesz szükségessé. Oblath szerint akár kamatemelést is okozhat egy magasabb béremelkedés, az [origo] által megkérdezett elemző szerint az MNB ugyan erős kommunikációs hadjáratba kezdett, azonnali kamatemelésnek azonban nincs realitása.
Vágólapra másolva!

Erőteljes kommunikációt indított az MNB az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a jelenleg zajló bértárgyalásokra, a kisebb béremelési javaslat érdekében - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

Oblath Gábor például a Népszabadságban közölt cikkében érvelt amellett, hogy a jelenlegi inflációs környezetben, amikor minden esély megvan a gyors csökkenésre, különösen fontos, hogy a bérmegállapodások során reális megegyezés szülessen.

Magas bérkiáramlásra kamatemeléssel léphet az MNB

Az infláció szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy az árak egyszeri megemelkedése tartósan magasabb inflációs várakozásokhoz vezethet. Márpedig, ha a munkavállalók nem bíznak abban, hogy az infláció visszatér az árstabilitásnak megfelelő szint környékére, a megfigyelt magasabb inflációra alapozott bérköveteléssel lépnek fel - vélekedik a monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntő üléséről készült jegyzőkönyvében. Ebben az esetben a nominális bérpálya elszakadhat a termelékenység-növekedéstől, ami a vállalatokat végül nagyobb ütemű áremelésekre kényszerítheti.

Amennyiben ugyanis a bérkövetelések a magasabb inflációhoz alkalmazkodnának, úgy a várakozások kezelése érdekében a monetáris politika szigorítással lenne kényetlen reagálni, amivel szinte mindenki rosszul járna.

A gazdaság teljesítményéhez, illetve az infláció egyébként várható csökkenéséhez igazodó bérmegállapodás és enyhülő inflációs várakozások esetén kollektív nyereség realizálható (magasabb növekedés és foglalkoztatottság, alacsonyabb infláció mellett), ellenben a múltbeli gyors áremelkedést előrevetítő várakozások esetén mindenki veszíthet Oblath szerint.

A jegybankár szerint hamisak a bérek gazdasági fejlettséghez viszonyított lemaradásáról szóló hírek. Egyrészt 2001 és 2006 között a bérek 18 százalékponttal gyorsabban nőttek a termelékenységnél, s ezt az idei csökkenés is legfeljebb 13 százalékpontra szűkíthet. Az országok közötti egybevetésre kevéssé alkalmas mutatók (például a bruttó bérek) alapján alakulhat ki olyan benyomás, hogy a hazai bérek fejlettségi szintünkhöz mérten le vannak maradva.

A makroszintű nemzetközi összehasonlításra alkalmas kereseti mutató, a nemzeti számlák szerint értelmezett munkavállalói jövedelem színvonala azonban nem jelez bérlemaradást - írja a szerző, aki rámutat: az egy főre jutó munkavállalói jövedelem és az egy főre jutó (vásárlóerő-paritásos) GDP között igen szoros kapcsolat van, és eszerint a magyar bérek kicsivel a "trend" fölött találhatók.

Nem eszik azért olyan forrón a kását

A jegybank inflációs céljának (3 százalékra szeretnék leszorítani a fogyasztói árak emelkedését) elérése szempontjából tartja veszélyforrásnak a magasabb béremelési ajánlatot. Török szerint ugyanakkor nem kell arra számítani, hogy bármilyen ajánlás is lesz, az esetleg azonnali kamatemelést váltana ki a jegybank részéről.

A hirtelen kamatemelésnek azért is kicsi az esélye az elemző szerint, mert a béremelkedés valós üteméről csak jövőre lehet majd meggyőződni. Török egyébként úgy véli, hogy a bérajánlási sáv közepe valahol a 7 százalék körül lehet, míg a jövőre várható éves átlagos infláció 5 százalék körül várható. Egy ilyen megállapodás az elemző szerint enyhén negatív inflációs szempontból, az MNB e mellett azonban még teljesítheti inflációs célkitűzését.

A közszférában már megállapodtak a bérekről

Átlagosan öt százalékkal emelkednek a közszférában a bérek - közölte december 4-én Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető tanács ülésén a kormány egyezségekre jutott a szakszervezetekkel, az önkormányzatok pedig nem emeltek kifogást az egyezség ellen - foglalta össze Csizmár Gábor a történteket. Mint mondta, január elsején átlagosan ebben az arányban emelkedik a köztisztviselők illetményalapja és a közalkalmazotti bértábla tételei is, mégpedig úgy, hogy - a kiegyenlítés céljával - ennek során figyelembe veszik az adójóváírás módosító hatásait is.

A közszférában elért jövő évi bérmegállapodás gyorsíthatja a magyarországi pénzügypolitikai enyhítést - olvasható a Dresdner Kleinwort (DKIB) elemzésében. A befektetési szolgáltató szerint a megállapodás kedvező a Magyar Nemzeti Bank szempontjából, mivel valamelyest enyhíteni fogja a Monetáris Tanácsnak az inflációs és a béremelési várakozásokkal kapcsolatos aggodalmait, és azokat az aggályokat is, hogy a kormány nem lesz képes tartani a közszféra két évre szóló reálbér-befagyasztását, amit a 2006-os konvergencia-programban vállalt.

Az elemzés szerint az 5 százalékos nominális béremelés reálértékben változatlan, vagy kis mértékben csökkenő bérszintet jelent. A Dresdner-elemzés kitér arra is, hogy a megállapodás nem érinti ugyan közvetlenül a magánszektort, ahol általában gyorsabb a béremelkedés, az egyezség mégis "jó irányba tett fontos lépés".

Az általános béremelési tárgyalások viszont még folyamatban vannak, bár a szakszervezetek engedtek korábbi maximális, 10 százalékos béremelési követelésükből. A szakszervezetek jelenleg elfogadhatónak tartanák a 9 százalékban maximált béremelést - derült ki az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén. A munkáltatói oldal a sáv felső szélét 6 százalékban állapítaná meg, így újabb tárgyalások jönnek.