Vágólapra másolva!
Az elmúlt egy évben meghozott és a konvergenciaprogramhoz igazodó döntéseknek köszönhetően stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált a gazdaság, ami erősítette az ország iránti nemzetközi bizalmat - mondta év végi bizottsági meghallgatásán a pénzügyminiszter.
Vágólapra másolva!

Veres János az Országgyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén az eredmények közé sorolta egyebek mellett az államháztartás konszolidációját, a reformok megindítását, a feketegazdaság elleni küzdelmet, illetve az ártámogatási rendszer átalakítását.

Kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a következő években emelkedne az adó- és járulékcentralizáció mértéke.

Méltatta az új vagyontörvény megszületését és a közpénzügyi szabályozás megújítását, aminek köszönhetően stabilan és tartósan alacsonyan tartható a GDP-arányos államháztartási hiány. Ehhez kapcsolódva fontosnak nevezte, hogy az alkotmány kiegészüljön a közpénzügyi fejezettel, illetve, hogy az önkormányzatok eladósodását korlátozzák.

Veres János szerint elindult és folyamatos az adófizetői bázis szélesedése, így a kormánynak az a szándéka, hogy többen kevesebbet fizessenek, valós alapon nyugszik és meg is valósul.

Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke kritikával illette a kiigazítást, amely szerinte kifejezetten a bevételek növelésre koncentrált, így túlzott adóemeléssel járt. Kifogásolta azt is, hogy az egészségügyi kiadások visszafogásán kívül más területeken nem csökkentek jelentősen az állami kiadások. A pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy az államháztartás hiánya az intézkedéseknek köszönhetően a tervezettnél is kedvezőbben alakul, megjegyezte: ha a kormány komolyan vette volna a kiigazítást - azaz a kiadási oldalra is jobban koncentrált volna - a deficitet a GDP 5,7-5,8 százalékára is le lehetett volna szorítni.

Az Orbán-kormány pénzügyminisztere azt is kifogásolta, hogy a makrogazdasági mutatókat tekintve egyedül a hiányszám javult, a többi kivétel nélkül romlott, és nem látta biztosítottnak a tárca által a következő évekre prognosztizált, gyorsuló gazdasági növekedés forrását sem.

Válaszában Veres János több forrást jelölt meg: a kisebb állam miatt a 2006-2009 között a vállalkozásoknál maradó többletpénzt, az uniós forrásokat - amelyek a GDP növekedéséhez 1 százalékponttal járulhatnak hozzá -, az ipari termelés és az export jelentős bővülését és a lakossági fogyasztás növekedését.

A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy Magyarország kihasználhatja a jelentős, 10 százalék körül bővülő gazdaságú országokkal meglévő kapcsolatát. Ide sorolta Indiát, Kínát és Oroszországot is. Hangsúlyozta: ha a szakképzett munkaerő hiányát, a következő években az ország uniós források révén képes lesz csökkenteni, ez is hozzájárul a GDP növekedéséhez.