Vége a magyar bankok aranykorának

A magyar bankrendszer 5,1 százalékkal nagyobb adózott nyereséget ért el idén október végéig, mint a tavalyi első három negyedévben - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatiból. Elemzők szerint jövőre ennél valamivel gyorsabban nő a bankok profitja, a 2000 és 2006 közötti rendkívül gyors tempó azonban már soha nem tér vissza.

A pénzügyi hatóság összegyűjtött adatai szerint a magyar bankszektor 292,4 milliárd forint adózott nyereséget érte el az idei első három negyedévben, ami 5,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában produkálthoz viszonyítva - tavaly éves szinten ez a mutató 13,5 százalékos volt. Ugyanakkor a nettó kamatbevétel mindössze 1,7 százalékkal, a nem kamatokból származó eredmény viszont 31 százalékkal nőtt.

Három jelentős tényező okozta a magyar bankrendszer profitnövekedésének lassulását - mondta az [origo]-nak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte a gazdasági növekedés lassulása, a betéti és hitelkamatok közötti különbség csökkenése és a bankok költségeinek növekedése is hozzájárult a nyereség infláció alatti növekedéséhez.

Várhegyi Éva hangsúlyozta, hogy a kamatrés csökkenése ugyan a bankok számára kedvezőtlen, a gazdasági szereplők, azaz a háztartások és a vállalkozások számára azonban kedvező változás. Azt jelenti, hogy betétgyűjtés és a hitelezés területén erősödik a verseny a pénzintézetek között.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy bankok a kamatrés miatt mérséklődő nyereségeiket a jutalékok növelésével próbálják ellensúlyozni. Szerinte ugyanis míg a betétgyűjtés és a hitelezés területén éleződik a verseny, addig más pénzügyi szolgáltatások estében az egyre átláthatatlanabb díjszerkezetek akadályozzák a verseny kibontakozását.

Mélyponton a profit növekedése

Idén lesz a mélyponton a banki profitok növekedésének üteme -állítja Várhegyi Éva. Szerinte jövőre gyorsabban nő ennél a bankok profitja. Jövőre ugyanis a gazdaság ideinél gyorsabb növekedése miatt a szakértő szerint nő a vállalkozók hitelfelvételi hajlandósága. Azt viszont nehezen előre jelezhetőnek gondolja, hogyan reagálnak a háztartások a megszorításokra. A betétállomány jelentős növekedésére azonban nem számít a kutató.

A bankrendszer profitjának 2000 és 2006 között tapasztalt rendkívül gyors növekedése azonban már soha nem tér vissza a Pénzügykutató Zrt. szakértője szerint. Az ugyanis elsősorban a lakáshitelek állományáénak államilag ösztönzött gyors felfutásán és hitelfelvétel költségvetésből történő támogatásán alapult.

Elsősorban a kamatrés gyors csökkenése okozta a bankok nyerségének a korábbiaknál jóval szerényebb növekedését - közölte az [origo]-val Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. A kamatmarzs ugyanis a tavalyi első három negyedévben tapasztalt 3,7 százalékról 3,3 százalékra esett vissza az idei év hasonló időszakára. Korábban pedig 4 százalék felett is volt ez a mutató.

Leállt a forinthitelezés

A kamatrés csökkenését az elemző azzal magyarázza, hogy az utóbbi egy-két évben előtérbe került a devizahitelek felvétele, a lakáshitelezésben pedig gyakorlatilag leállt a forinthitelek felvétele. Ennek következtében hitelállományon belül folyamatosan nőtt a devizahitelek aránya, amelyek kamatmarzsa jóval alacsonyabb a forinthitelekénél.

Emellett jelentősen romlott a bankok költséghatékonysága is - véli az elemző. A mérsékeltebb hitelfelvételi aktivitás miatt ugyanis nőtt a banki tevékenység fajlagos költsége. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi hitelt magasabb költségek mellett folyósítottak a bankok. A bankszövetség vezető közgazdásza szerint azonban gazdaság jövőre várható gyorsabb növekedése miatt a bankok költséghatékonysága ismét javul majd.

Csillik úgy véli, jövőre az ideinél gyorsabban nő a bankok profitja, a 2004-ben és 2005-ben elért rekordnövekedés azonban már nem ismétlődik meg többé. A közgazdász szerint azonban a gazdasági fejlődés természetes velejárója a banki profitok növekedésének lassulása. A pénzügyi rendszer gazdaságon belüli szerepének növekedése ugyanis pénzügyi rendszer hatékonyságának, ezzel együtt a betéti és a hitelkamatok közötti különbség csökkenését eredményezi.