Eladna OMV-papírjaiból az osztrák kabinet

Vágólapra másolva!
Az OMV-ben meglévő osztrák állami részesedés csökkentésére is hajlandó lenne Ausztria pénzügyminisztere, ha ez kellene a Mol megszerzéséhez - idézte Wilhelm Molterernek a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatát a Világgazdaság. Az osztrák kabinetnek 31,5 százalékos részesedése van az OMV-ben.
Vágólapra másolva!

Az OMV a közelmúltban jelentett be, hogy 32 ezer forintos árat fizetne a Mol-részvényekért, ha az eltörli az alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlátozást, és ha sikerül semlegesíteni a társaság és az ahhoz közeli magyar cégek 40 százalékos tulajdonhányadát. A magyar fél azzal az indokkal utasította el az OMV ajánlatát, hogy az a magyar cég újbóli államosítását jelentené, mivel az osztrák társaságban nagyobb tulajdonhányada van az osztrák államnak. Ezt a helyzetet változtatná meg jelentősen a pénzügyminiszter által felvetett lépés, ám mindezt bizonytalanná teszi, hogy Alfred Gusenbauer kancellár korábban többször is elutasította a privatizáció folytatását.

Az, hogy Ausztria kormányának különböző tisztségviselői egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak, egyértelműen az OMV állami irányítását bizonyítja - reagált Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója a bejelentésre. A magyar vállalat privatizációjánál pontosan azért volt szerencsés pénzügyi befektetőkből álló, szórt tulajdonosi szerkezetet kialakítani, hogy az ilyen "politikai útkeresés" ne befolyásolja a cég hatékony működését - tette hozzá. A Mol egyébként korábban éppen azért szakította meg együttműködési tárgyalásait másik régiós versenytársával, a lengyel PKN Orlennel, mert a lengyel állam nem volt hajlandó eladni az olajipari cégben meglévő részesedését.

Magyarország ez év tavaszán módosította a privatizációs törvény azon passzusát, amely 31 vállalat esetében szavazatelsőbbségi jogot garantált az állami kézben lévő részvényeknek. Charlie McCreevy belső piaci biztos szakértői jelenleg is vizsgálják, hogy a változtatással tényleg megszűnt-e a jogsértő helyzet. A lex Mol elfogadása azonban új helyzetet teremtett a privatizációs törvény módosításának értékelésében - mondta el a Világgazdaságnak Oliver Drewes, McCreevy szóvivője. A bizottság ugyanis elsőként a lex Molt vizsgálja majd, az aranyrészvények megszüntetésének mikéntjéről pedig ennek a törvénynek a fényében mond ítéletet. Ha tehát a lex Molt Brüsszel az uniós törvényekkel összeegyeztethetetlennek ítéli, akkor az aranyrészvények ügye is az Európai Bíróságon köthet ki. "A különleges jogok egyre veszélyeztetettebb, kihalófélben lévő fajtává váltak" - fogalmazott Drewes.

Brüsszel korábban nemcsak a magáncégekben fenntartott speciális állami jogokat nézte rossz szemmel, hanem általában is kiállt az "egy részvény, egy szavazat" elvének érvényesülése mellett a részvénytársaságok irányításának területén. McCreevy azonban a közelmúltban bejelentette, hogy mégsem készül uniós törvényjavaslat az ügyben. McCreevy szerint szükséges a vállalati döntéshozatal egyszerűsítése, de az ezt célzó változtatások kezdeményezése a részvényesek dolga.

Az Európai Unió bizottsága nem engedheti meg, hogy Magyarország az időre játsszon - jelentette ki az osztrák gazdasági miniszter az OMV-Mol üggyel kapcsolatban. A néppárti (ÖVP) Martin Bartenstein a Die Presse osztrák lap csütörtöki számában nyilatkozva tipikusan olyan, alkalomhoz szabott törvénynek nevezte a Lex Mol-t, amelynek az a célja, hogy korlátozza a szabad tőkeáramlást.

"A törvényt kellő időben vizsgálat alá kell vonni" - vélekedett, hozzátéve: szerinte nem feltétlenül jelent időnyereséget, ha a magyarok arra számítanak, hogy a Lex Mol dolgában majd az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.

A legjobb megoldást az OMV és a Mol közötti barátságos megegyezésben látta a miniszter. "Egy értelmes partneri kapcsolat megér egy második nekifutást" - hangoztatta. Reményét fejezte ki, hogy a Mol-vezetés visszatér a tárgyalóasztalhoz.

A Volkswagen-törvény ügyében született európai bírósági döntést értékelve Bartenstein nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy meg kell vizsgálni, és szükség esetén meg kell változtatni az osztrák Verbund áramszolgáltató szövetség működését szabályozó alkotmánytörvényt, ugyanis az az alaptőke öt százalékában korlátozza a magánrészvényesek szavazati jogát, és csak az állami (illetve részben állami) résztulajdonosoknak biztosít nagyobb beleszólási jogot.

Az ugyancsak néppárti Wilhelm Molterer alkancellár, pénzügyminiszter a Bécsi Közgazdasági Egyetemen az OMV-Mol vitáról beszélve azt mondta, el tudja képzelni, hogy ha az OMV részéről tervezett fúzió szükségessé teszi, akkor az osztrák gáz- és olajipari konszerben fennálló 31,5 százalékos állami részesedést csökkentik.

Általánosságban is a privatizáció mellett érvelt, hangoztatva, "minél kisebb az állami befolyás, az annál jobb a vállalkozásoknak". Szerinte a Rail-Cargo teherszállító vállalatot fokozatosan be kellene vezetni a tőzsdére, és folytatni kellene a posta privatizálását is legalább addig, míg az állami tulajdonrész ötven százalék alá nem süllyed. Az utóbbiról a kormánykoalíciós partner szociáldemokrata párt (SPÖ) azonban hallani sem akar.