Európai Bíróság: Törvénytelen a "lex VW"

A Volkswagen felvásárlását megakadályozni hivatott német törvény ellentétes az uniós szabályokkal - mondta ki az Európai Unió bírósága. Az Európai Bíróság ítélete szerint a Volkswagen-törvény korlátozza a tőke szabad mozgását. A német kabinet reakciójában azonnali lépéseket ígért.

Az Európai Bíróság kedden nyilvánosságra hozott ítélete értelmében Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit. E törvény értelmében a VW részvényeseire és menedzsmentjére a részvénytársaságokról szóló törvény általános hatályú rendelkezéseitől eltérő, különleges szabályok vonatkoznak. A brüsszeli bizottság szerint e különleges szabályok alkalmazása sérti a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvét.

A bizottság által vitatott rendelkezések szerint egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja. Németország és Alsószászország tartomány két-két tagot delegálhat a VW felügyelő bizottságába, mindaddig, amíg a társaságban részvényekkel rendelkezik. A VW közgyűlési határozatainak meghozatalához a képviselt tőke 80 százalékos többsége szükséges, ellentétben a részvénytársaságokról szóló törvény szerinti 75 százalékos többséggel, aminek következtében a szavazati jogok 20 százalékát birtokoló Alsószászország tartomány gyakorlatilag valamennyi határozat meghozatalánál vétójoggal rendelkezik.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság mind a szavazati jogok 20 százalékban történő limitálását, mind a "blokkoló kisebbség" 20 százalékban történő megállapítását ellentétesnek ítélte az EU előírásaival. Az ítélet szerint ugyancsak ütközi az EU-joggal az, hogy a szövetségi állam és Alsószászország 2-2 tagot delegálhat a felügyelő bizottságba. Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok idén február 13-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a Volkswagen-törvény korlátozza a tőke szabad mozgását. Véleménye szerint a német szabályozás a szövetségi kormány és Alsószászország tartomány kormányának helyzetét erősíti, megakadályozva bármilyen beavatkozást a társaság ügyvitelébe.

A bírósági döntés támogatást nyújthat az Európai Bizottság azon törekvésének, hogy a bizottság leszámoljon az aranyrészvények rendszerével, és azzal, hogy a kormányzatok a tőzsdén jegyzett cégek esetében stratégiai részt tartsanak maguknál. Magyarország az OMV-Mol felvásárlási harca kapcsán éppen mostanában tervezi stratégiai cégeinek törvényi védelmét a felvásárlások ellen - a bírósági döntés ebből a szempontból is érdekes lehet.

A német kormány gyorsan meg fogja változtatni azt a törvényt, amely védelmet nyújt a Volkswagen cégnek a felvásárlási szándékokkal szemben - jelentette be a berlini igazságügy-minisztérium szóvivője. A változtatás érdekében azonnal beindítják a törvényi eljárást, egyelőre azonban bizonytalan, hogy a törvényt teljesen törlik vagy csak módosítanak rajta. A kérdéses törvényt 1960-ban hozták.

Nincsenek magyar vonatkozások?

Semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született európai bírósági döntésből a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatban - jelentette ki Daróczi Dávid kormányszóvivő. Daróczi Dávid szerint azért nem lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egy egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek. Az Országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály, amely éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.

Az OMV szerint a döntés az ő álláspontját támogatja

Az OMV szóvivője, Thomas Huemer kijelentette: a cége úgy ítéli meg, hogy az a bírósági állásfoglalás, miszerint a részvényesek szavazati jogának a korlátozása törvénytelen, párhuzamba állítható a Mollal szemben felvetett kifogással, nevezetesen "alátámasztja azt a nézetünket, hogy az olyasfajta szavazatijog-korlátozás, mint amilyen a Mol alapszabályzatában is szerepel, akadályozza a szabad tőkemozgást". A szóvivő szerint a korlátozást nyilvánvalóan még azelőtt léptették életbe a Molnál, hogy a vállalatot privatizálták volna, így különösen érvényesnek tekinthető a párhuzam.

Az osztrák konszern a közelmúltban szándéknyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra részvényenként 32 000 forintos áron, de előbb két akadályt el kell hárítani az útból: a szavazati jog 10 százalékos korlátozását és a Mol-vezetés birtokolta, 40 százalékra becsült sajátrészvénycsomagot. Az osztrák cég véleménye szerint a Lex Mol-ként ismertté vált magyar törvény szintén beleütközik az EU versenyszabályaiba.