A bankok nem aggódnak a devizakölcsönök miatt

A devizakölcsönök iránt mutatkozó mohó közép- és kelet-európai lakossági kereslet gondos ügykezelést igényel ugyan, de nem jár különösebb kockázattal, és ha minden kötél szakad, a központi bank majd segít - vélekednek bankárok .

Az alacsony kamatú valutákban jegyzett hitelek olcsóbbak azokban az országokban, ahol magas mind az infláció, mind a helyi kamat és külön megtakarítás érhető el, ha a helyi valuta a futamidő alatt felértékelődik, ennek esetleges fordítottja azonban egyszersmind az ilyen hitelek legfontosabb kockázata az adósok és a kevésbé jól fedezett hitelezők számára - mondták bankárok egy bécsi befektetési értekezleten.

A térségben akülföldi deviza alapú a balti országok járnak az élen: ott a lakossági és a vállalati hitelek 60-75 százalékát jegyzik euróban, dollárban vagy svájci frankban. Romániában, Magyarországon, Bulgáriában 50 százalék körül van az ilyen kölcsönök aránya a teljes hitelezésen belül, hangzott el a tanácskozáson.

A bankárok szerint a kockázatok megfelelő fedezetkezeléssel ellensúlyozhatók, és hosszú távon mindenképp a hitelezés növekedésére kell számítani, hiszen a kelet-európai hitelezés aránya a GDP-hez képest még mindig messze elmarad a fejlett országokétól.

A térségben legnagyobb kereskedelmi bankcsoport, az UniCredit közép- és kelet-európai hiteleinek 20-25 százaléka van külföldi valutában. A második helyezett Erste Banktól 20 milliárd eurónak megfelelő kölcsön van kint devizában, főleg Romániában, Magyarországon és Horvátországban, ez a térségi hitelezésének körülbelül a 20 százaléka.

Az osztrák RZB kelet-európai intézete, a Raiffeisen International - a nagyságra harmadik csoport a térségben - 42 milliárd eurónyi közé- és kelet-európai kintlevőségének majdnem a fele alacsony kamatú valutában, jobbára svájci frankban jegyzett, főleg Lengyelországban és Magyarországon.

Az OTP Bank hiteleinek több mint egyharmada devizahitel, főleg euróban és svájci frankban - hangzott el az értekezleten. Elemzők szerint azonban a kockázat nagyobb, mint a bankok és a hitelfelvevők vélik. Úgy gondolják, hogy a térség számos országára jellemző, a GDP-hez képest 20 százalék körüli folyómérleghiány mellett teljesen bizonytalan a helyi valuták árfolyama hosszabb távon, mindig lehet tartani erős ingadozástól.